Az utóbbi időben a tanárképzést illetően számos mennyiségi és minőségi észrevétel, kritika vetődött fel. Kételyek fogalmazódtak meg mind a bekerülő hallgatók előképzettségét illetően, mind a képzési kínálat aránytalan kihasználtsága, illetve az elvárások tekintetében. A jelen vizsgálat célja, hogy képet adjon a 2006 és 2012 között a Debreceni Egyetemen az alapképzésbe felvételt nyert germanisztika, azon belül német szakos, hallgatókról a felvételi mutatók és a tanulmányok alatti vizsgákon nyújtott teljesítmények alapján, egészen az alapvégzettség megszerzéséig. A kétlépcsős Bachelor-Master-modell első szakaszának választása mellett szól, hogy itt viszonylag sok a végzett hallgató és a vizsgaeredmények is értékelhetőek, így a kimenetről is lehet általánosítható következtetéseket levonni. Az elemzés időbeli korlátait a modell érvényessége alapján határoztam meg. A vizsgálati alanyok kiválasztására abból a megfontolásból került sor, hogy saját szakterületemről adjak képet. A feldolgozás során számolni kellett a technikai korláttal is: a NEPTUN adatbázisába hiányosan vagy tévesen bevitt adatok komoly kihívást jelentettek. Dolgozatomban négy szempontra kívánok kitérni. Elsőnek a hallgatói kört írom le és arra keresek választ, hogy az egyes években hány hallgató nyert felvételt, valamint hogy a felvett hallgatók honnan érkeztek. A felvételi kondícióknál a hozott nyelvvizsgákra és a felvételi pontokra térek ki. A hallgatók tanulmányi előmenetelének vizsgálatakor a jelentősebb vizsgákon szerzett ered-mények mellett fontosnak tartom megmutatni, hogyan befolyásolja a megismételt vizsgalehetőség az eredményt. Bemutatok egy számítást, amely alapján a vizsgajegy és ismétlések együttes értéke alapján számítható és rangsorolható a vizsgán elért teljesítmény. A tanulmányok lezárása kérdéskörben arra keresem a választ, hogy hallgatók közül hányan hagyták félbe a tanulmányaikat. A végzettek, milyen arányban fejezték be a tanulmányaikat rendes időkereten belül, illetve, mekkora azok aránya, akiknek csak hosszabb távon sikerült diplomát szerezni. Kutatásaim célja minőség- és teljesítményértékelési, valamint szakmai szempontból releváns információt szolgáltatni arról, hogy a képzés során hol és miben lehet elősegíteni a tágabb értelemben vett szakmai felkészülést, ami nem csak az egyéni életutak szempontjából fontos, hanem komoly társadalmi jelentőséggel is bír.