A XX. század végére a fejlett világban az egyik legnagyobb egészségügyi terhet a szív- és érrendszeri betegségek okozták, melyek kialakulásának kedvez az egészségtelen táplálkozás, az elhízás, a mozgásszegény életmód és a dohányzás. Az orvosi gyakorlat a megelőzésre mind nagyobb hangsúlyt fektet, és e törekvések során kerültek a vizsgálatok középpontjába a polifenolok. Ezt a heterogén csoportot olyan vegyületek alkotják, melyek tartalmaznak legalább egy fenolos gyűrűt, valamint hidroxil és egyéb funkciós csoportokat. Növényekben termelődnek stresszhatásra, az ember számára táplálkozás útján vehetők fel. Az utóbbi három évtizedben számos tulajdonságukra derült fény: antioxidánsok, baktericidek, fungicidek, enzimek hatását képesek befolyásolni, gyulladáscsökkentők, hepatoprotektikus és antiallergén hatással rendelkeznek valamint befolyásolják a mutagenezist és a karcinogenezist. A polifenolok kardiovaszkuláris rendszerre kifejtett jótékony hatását ma már számtalan tanulmány bizonyítja. Csökkentik a koronáriabetegség mortalitását, az atherosclerosis kialakulását illetve progresszióját. Az LDL szintet, a szisztolés és diasztolés vérnyomásértékeket redukálják, helyreállítják a károsodott endothelfunkciókat és gátolják a vérlemezkék aktivációját és aggregációját, ezáltal a thrombusképződést. Ezek az eredmények in vivo is megfigyelhetőek, a legtöbbet tanulmányozott polifenolok a kvercetin, a resveratrol és az epigallokatekin-gallát. Az újabb kutatások in vitro sejtvonalakon és állatmodelleken próbálnak fényt deríteni a molekuláris mechanizmusokra. Egyre bizonyosabb, hogy kardioprotektív sajátosságukat nem direkt antioxidáns tulajdonságuknak köszönhetik, valószínűbb, hogy enzimek működésének szabályozásával és jelátviteli útvonalak módosításával érik el hatásaikat. Alkalmazásuk, leszámítva a mikronizált, tisztított flavonoid frakciók (Detralex 500 mg) használatát a krónikus vénás elégtelenség és az aranyeres csomok kezelésében, az orvosi gyakorlatban széleskörűen még nem elterjedt, habár az átlagember számára nagy mennyiségben hozzáférhetők a gyümölcsökben, zöldségekben, az ezekből készült élelmiszerekben és a vörösborban. Az eddig elért eredményekből kitűnik, hogy napi 500 ml narancslé, zöld tea, vagy 50 mg étcsokoládé fogyasztása már képes kifejteni a kardioprotektív hatásokat. Újabb kutatások egyes polifenolok mellékhatásaként a fokozott daganatképződés kockázatát említik, ám ennek megerősítésére további vizsgálatok szükségesek.