Politikai költségvetési ciklusok – fiskális ciklushatások az állami kiadásokban, új demokráciákban: Magyarország és Lengyelország komparatív elemzése

Absztrakt

A PhD disszertáció a politikai költségvetési ciklusok (political budget cycles: PBC) jelenlétét vizsgálja két új demokrácia – Magyarország és Lengyelország – komparatív, esettanulmányi szintű vizsgálata révén. A PBC irodalom eddigi eredményeire (különösen Adi Brender és Allan Drazen munkáira) építve, a disszertáció kiinduló hipotézise szerint a két országban, az államháztartási egyenlegben, és ezen belül különösen az állami kiadásokban található ciklikus mozgást tipikusan a parlamenti választások által előidézett időszakos fluktuáció és szavazatvásárlási szándék (pork barrel spending) okozza a kormányzati fiskális politikában. A fiskális ciklus azonban fokozatosan eltűnik, ahogy a választók megismerik a demokratikus intézmények és a politikai manipuláció működését. Az esettanulmányok ezt az elméletet azonban csak részlegesen erősítik meg. Magyarországon a PBC jelensége a fokozatos lecsengés helyett erősödött, és 2002-ben, illetve 2006-ban csúcsosodott ki. A ciklusok tipikus formái pedig a közszféra bérek és a pénzbeli szociális transzferek voltak. Eközben Lengyelország mintája nem erősítette meg a politikai költségvetési ciklusok jelenlétét. A költségvetési egyenleg ciklikus mozgását a kilencvenes években tipikusan nem a PBC okozta. Enyhe ciklushatást az 1997-es és 2001-es mintában azonosítottuk – a nyugdíjak és közszféra bérek terén –, ezek azonban átmeneti jellegűek voltak és a pozitív szavazatvásárlási hatásukat sokszor egyéb tényezők mérsékelték. A heterogén eredményekből az következik, hogy az új demokráciák nem tekinthetőek homogén országcsoportnak a fiskális ciklusok tekintetében. Ilyen formán pedig nem vonhatunk általános következtetéseket a PBC-re. A ciklusok fejlődésének megértéséhez az új demokráciákban is elengedhetetlen ugyanis a kontextusfüggőség elméletének figyelembe vétele. Végső soron számos tényező – politikai, gazdasági, intézményi stb. – együttes hatásától függ az, hogy kialakul-e ciklus egy országban vagy sem. A kontextusok lehetőséget teremtenek arra, hogy a PBC empíriában alkalmazott és vizsgált egyedi magyarázótényezőket keretrendszerbe foglaljuk és csoportosítsuk. A disszertáció összehasonlító fejezete erre a kategorizálásra építve azt vizsgálja, hogy az eltérő magyar és lengyel eredmények mögött mely tényezők húzódnak meg. Az eredmények a következőképpen foglalhatók össze:

  1. A nemzetközi intézmények pénzügyi szerepvállalása alapvetőn a fegyelmezetlen fiskális politika és a ciklushajlam ellen ható tényezőt jelentenek, amennyiben megfelelő kikényszerítő mechanizmusok is életbe lépnek. 2) A gazdasági fejlettség és jólét, valamint a politikai költségvetési ciklusok között nem azonosítható egyértelmű közvetlen kapcsolat. Ha ugyanis a társadalom tagjai saját jövedelmi helyzetüket negatívan ítélik meg, akkor fokozzák az állami paternalizmus iránti keresletüket. Továbbá, az alacsony intézményi bizalommal rendelkező országokban erőteljesebbek a politikai költségvetési ciklusok. 3) A költségvetési intézmények minőségének szerepe a politikai költségvetési ciklusok korlátozásában meghatározó. A kemény költségvetési intézmények és szabályok, úgy, mint a hiteles és konzervatív makrogazdasági prognózis, valamint a középtávú, távlatos és reformorientált stratégiai költségvetési tervezés fokozzák a fiskális transzparenciát, egyúttal csökkentik a fiskális ciklusokat. 4) A politikai instabilitás és a fiskális ciklusok között nem azonosítható közvetlen pozitív irányú kapcsolat. Önmagában a politikai élet fragmentáltsága, és a politikai polarizáció nem magyarázza a PBC-t, ha politikailag turbulens időszakban is fennmarad a reformfolyamatok kontinuitása és a gazdaságpolitikai következetesség. 5) A poszt-szocialista országok esetében a makrogazdasági stabilizálás időzítésének és alkalmazott módszerének mélyreható vizsgálata elengedhetetlen annak megértésében, hogy miért mutatnak eltérő empirikus eredményt az új demokráciák a fiskális ciklusok terén. The PhD dissertation is examining the presence of political budget cycles (PBC) in the comparative case study of two new democracies namely Hungary and Poland. Building on the results of the PBC literature (especially the work of Adi Brender and Allan Drazen), according to the initial hypothesis of the PhD dissertation, the cyclical evolution of the overall budget balance and especially the state expenditures is the consequence of the regularly returning periodical fluctuation in the governmental fiscal policy caused by the parliamentary elections as well as the phenomenon of pork barrel spending. However, these fiscal cycles are gradually disappearing as voters learn how democratic institutions and political manipulation operate. The case studies confirm this theory only partially. In Hungary, the PBC strengthened and peaked in the election period of 2002 and 2006, instead of gradually disappearing. Forms of the fiscal cycles were typically public wages and social transfers. Meanwhile, the Polish pattern did not confirm the presence of political budget cycles at all. The cyclical development of the general government balances in the nineties was typically not the result of PBC. Slight pork barrel spending was perceived in 1997 and 2001 in case of public sector wages and pensions. Nevertheless, these proved to be temporary, and the positive cycle effect of these was moderated by other measures. Following these heterogeneous empirical results, new democracies cannot be actually considered as a homogenous group of countries in terms of fiscal cycles. As a result of this, one might not conclude general statements on political budget cycles. To understand the development of fiscal cycles in new democracies, the consideration of context conditionality is inevitable. Ultimately the emergence of PBC in a country depends on the overall combined effect of several factors – political, economic and institutional etc. The time factor itself or the experience of voters do not have the sufficient explanatory power. The value added to the theory of context conditionality lies partly in the possibility it provides to explain different empirical results. Furthermore, it also serves as a framework for the grouping of the main individual explanatory factors of the fiscal cycles and complex analysis. Based on this classification, the comparative section of the dissertation is analysing the underlying factors of the diverging empirics of Hungary and Poland. The results might be summarized as follows:
  2. The financial engagement of international institutions basically affect against the undisciplined fiscal policy and cycle bias as long as adequate enforcement mechanisms are also called for life in parallel. 2) No unequivocal direct connection can be identified between economic development, social welfare and political budget cycles. If the members of the society judge their own income position as negative, they might increase the demand for state paternalism, which in turn strengthens fiscal cycles. Furthermore, countries with lower level of institutional confidence face stronger political budget cycles. 3) The quality of the budget institutions affects PBC significantly. Hard budget institutions and rules like reliable and conservative economic forecasts, as well as mid-term, reform-oriented and prospective fiscal planning enhance fiscal transparency thus decrease fiscal cycles. 4) No direct positive link between political instability and fiscal cycles can be identified. The fragmentation of political life and political polarization do not explain PBC, if in times of political turbulences the continuity of reform process and consistency in the reform process is maintained. 5) To understand why new democracies show divergent results regarding fiscal cycles, it is necessary to analyze the timing and applied method of macroeconomic stabilization. Underlying reasons are of political, economic as well as social type. The more drastic the stabilization is, the smaller the possibility of the emergence of PBC.
Leírás
Kulcsszavak
költségvetési ciklusok, fiskális ciklus, political budget cycles, governmental fiscal policy
Forrás