Az akut pancreatitis a hasnyálmirigy heveny gyulladásos megbetegedése, melynek két fő klinikai megjelenési formája van: enyhe oedema-s (20-30%) és súlyos nekrotizáló pancreatitis (70-80%) többszervi elégtelenséggel és magas mortalitással. A legfontosabb etiológiai tényezők az epekövesség és a krónikus alkoholfogyasztás. A kórfolyamat pathofiziológiájában az önemésztődés és a gyulladásos mediátorok okozta szervkárosodás az első eltérés, amely intrapankreatikus keringési zavart provokál, necrosis-t hoz létre. A gyulladásos válaszreakció szisztémássá válik, mely sokszervi elégtelenséget okoz. A necroticus szövetek felülfertőződése sokszorosára növeli a halálozást. A diagnózis a klinikumon (típusos fájdalom), az amiláz és lipáz karakterisztikus emelkedésén, valamint a jellegzetes CT eltérésen alapszik. A hasonló klinikai és laboratóriumi paraméterekre épülő, különböző pontrendszerek általi állapotsúlyosság korai meghatározása a beteg megfelelő ellátását teszi lehetővé. A kezdeti kezelés fő pillérét a megfelelő szervi perfúzió biztosítása jelenti. Óránként 250-300 ml krisztalloid oldat intravénás adása javasolt az első 12-24 órában, majd az infúziót a folyadékhiány mértéke szerint kell adagolni. A folyadékpótlás kezdetének ideje sokkal lényegesebb, mint a pótolt folyadék mennyisége. Enyhe pancreatitis esetén azonnal vagy 1-2 napos „nulldiéta” után megkezdhető a per os táplálékfelvétel, súlyos esetben a korán elkezdett enterális táplálás alkalmazása javasolt nasojejunális szondán keresztül. Összehasonlító vizsgálatok eddig nem tudták bizonyítani a nasojejunális táplálás előnyeit a nasogastricus-sal szemben. Fájdalomcsillapítás során az egyszerű láz-és fájdalomcsillapítók alkalmazásától step up módon építjük fel a terápiát, szükség esetén opioidok használhatók, általában a beteg által vezérelt módon. A morfin származékokat lehetőleg célszerű kerülni. Míg a profilaktikus antibiotikum alkalmazásának szükségességéről dúl a vita, senki nem kérdőjelezi meg az antibakteriális kezelés fontosságát kialakult szuperinfekció esetén. Bizonyított infectiv nekrotizáló forma esetén imipenem, carbapenem a bizonyosan hatékony kezelés. Sebészi kezelés során halasztott műtét végzendő, mivel a korán elvégzett operáció mortalitása magas. A radiologiai, endoscop-os és sebészi necrosectomia mellett minimal invazív beavatkozások is alkalmazhatók. A műtét alternatívája a peritonealis lavage. Biliáris pancreatitis esetén ERCP, valamint cholecystectomia a választott eljárás. A betegség legfontosabb szövődményei a pancreaticus folyadékgyülem, pseudocysta, abscessus, necrosis és különböző szervek elégtelensége.