Szakdolgozatomban a közel kétszáz éves kunhalom kutatást kapcsoltam össze a viszonylag új tudományterületnek számító fitolit elemzéssel. A vizsgálat helyszínéül a fajgazdag lösznövényzettel rendelkező hajdúszoboszlói Kéthalom szolgált. A fitolit (növényi opálszemcse) az élő növények szöveteiben a növény életműködése során keletkező izotróp anyag. A három vegetációfoltból vett növényminták vizsgálata laboratóriumi körülmények között történt, a fitolitok pedig morfotípusok szerint kerültek rendezésre. A kutatás során összefüggéseket kerestem a vegetációfoltok fajdiverzitása és fitolitdiverzitása között. A következtetések alapján a kunhalom vegetációjának fitolit készlete és fajdiverzitása között szoros összefüggés mutatható ki. Az eredmények a környezetrekonstrukciós és környezettörténeti vizsgálatok alapját képezhetik.