Szakdolgozatomban a generációs marketinget mutattam be. A szakirodalmi áttekintésben bemutatásra kerül eredete, fontossága, külföldi és hazai szakértők kutatásai.
Az 1960 és 1970 között nagy változásokat vettek észre a trendekben. Daniel Yankelovich 1971-ben alapította azt a vállalatot,amely piackutatással foglalkozik és egyik szakterületük a generációs marketing. Fogyasztói motivációkkal foglalkozó kutatásaikban szokatlan eredmények születtek. Megjelentek új divatirányzatok, márkavásárlási szokások, alternatív életmódok, új lakberendezési szokások. A nagy változásokat a világvezető vállalatai is megszenvedték. Rájöttek arra, hogy már nem elég a "hagyományos" 4P-t vizsgálni. A 4P után kezdték el generációs szempontból vizsgálni a trendeket. A kutatások eredményei azt igazolták, hogy gyökeresen megváltoztak a vásárlási szokások. A legnagyobb probléma az volt, hogy nem tudták honnan erednek ezek a változások. Daniel Yankelovich alapította meg a MONITOR nevű kérdőíves generációs piackutatást. Ezeket a kérdőíveket minden évben kitölti több ezer más-más korcsoportból származó fogyasztó. A generációs piackutatások eredményeképp megállapították, hogy a változások három tényezőtől függnek, és ha ezeket megismerjük, akkor könnyebb megjósolni a változásokat is. Ezek a tényezők az életszakasz, aktuális szociális és gazdasági körülmények és a kohorszélmények. Az életszakasz alatt az ember korát értjük, az hogy életének mely szakaszában tart. Az aktuális körülmények azok az események, amelyek kihatnak az egyén vásárlóerejére. A kohorszélmények minden generációs tagnak egyenlők, ez alakítja ki a nemzedékek meghatározó szokásait. A különböző generációs csoportok egyazon eseményre más-más válaszokat adnak. A Yankelovich kutatási eredményeiben három csoportot különböztetünk meg: érettek, boomerek és az x-generáció. Az érettek az 50 év felettiek, akik a jelen nyugdíjas korosztálya. Nagy háborúkat és válságokat éltek meg, ezért jellemző rájuk a kevés elvárás, fegyelem, lemondás és a kemény munka. A boomerek a 30 és 50 év közöttiek, akik leginkább saját magukkal foglalkoznak, személyes céljaikkal vannak elfoglalva. Az Xgenerek a 30 év alattiak. Ez a generáció szkeptikus, bizonytalan a jövőjét illetőleg, ez kihat a piacra is. Gyorsabban változnak az elvárásaik, nehezebben lelhetők, deríthetők fel. Ugyanakkor ez a generáció jól informált, hajlandó szembenézni a kihívásokkal. Több marketingszakember a fiatal generációt tovább bontja. Douglas Coupland a fiatal generációt, az X-generációt, Y,Z és Alpha generációra bontja. Ez azért van, mert a fiatalok változnak leggyorsabban, felgyorsultak a trendváltozások. A vállalatok reklámjaikban és termékeiknélmeg lehet figyelni a generációs marketinget. Erőteljesen célozzák a kampányaikkal a generációs csoportokat. Egyre több terméket fejlesztenek ki a generációs csoportokra. Saját kutatásomban kérdőíves felmérést végeztem. A kérdőíveket a három korcsoport szerint vizsgáltam meg. A kérdőívet 8nagy kérdéscsoportra osztottam. Ezek az étkezési szokások, márka, technológia, televízió-rádió, szórakozóhelyek, tartalom és média illetve élvezeti cikkek. Minden korcsoport ugyanazt a kérdőívet töltötte ki. A kérdőív kérdéseire adott válaszok eredményeit grafikonokon is ábrázoltam. Az eredmények szerint az érettek előnyben részesítik a hazai termékeket, és a saját ételeiket szeretik fogyasztani. A gyorséttermeket kerülik. A külföldi import termékekkel bizalmatlanok. Nem informáltak a technológiai fejlesztésekkel kapcsolatban, főképpen kényelmi, „hétköznapi” elektronikai eszközöket használnak. Az élvezeti cikkek fogyasztását valamilyen eseményhez kötik. A régi, magyar eredetű márkákat kedvelik, a külföldi márkákat kevésbé ismerik. Szórakozni klubokba (nyugdíjas), parkokba járnak. A médiafogyasztásuk a kultúra felé irányul. Reklámokra nem igazán figyelnek, nem jegyzik meg a tartalmát, általában elkapcsolnak, ha reklámot látnak. A televízió és rádióadók közül a politikai, társadalmi adók érdeklik őket.

A fiatal generáció az egyszerű, gyors ételeket szereti. Kedvelt étkezési helyeik a gyorséttermek, büfék. Az élvezeti cikkeket eseményektől függetlenül is fogyasztják. Ezen termékek gyártóinak a fiatal generáció a legfőbb szegmense. Jól informáltak a technológiai fejlesztésekről. Napi rendszerességgel használnak szórakoztató elektronikát, sőt a minél modernebb, újabb „tech” használata presztízskérdés is lehet. Jellemző rájuk a márkahűség. Nem tesznek különbséget magyar vagy külföldi márka között, de ragaszkodnak egy-egy márkához. Rádiót csak ritkán hallgatnak, viszont napi szinten hallgatják kedvenc zenéiket. A reklámok információira nagy figyelmet fordítanak. A televíziót inkább filmnézésre használják, a TV adók közül inkább a kereskedelmi adókat részesítik előnyben. Szórakozni diszkóba klikkesedve, baráti csoportokban járnak.