Két nagyon fontos tényező hatását vizsgáltam a Pseudomonas putida F1 baktériumra: az egyik a hőmérséklet, a másik az O2 igény. Választ kerestem arra, hogy az évszakok váltakozása során a talaj alacsonyabb hőmérséklete (+ 4°C), ill. az átlag hőmérséklete (18 °C), valamint az O2-szegény környezet milyen hatással van a baktérium növekedésére, szaporodására, és ezáltal TCE-bontó képességére. A biodegradációs módszer sikeressége nagyban múlik azon, hogy milyen gyorsan szaporodnak el a baktériumok az adott szennyezett területen. Ugyan mezofil a baktérium, tehát az optimális hőmérséklet számára a 28 °C, a növekedési görbe és a kísérleteim alapján elmondható, hogy 18 °C-on is képes szaporodni, növekedni, csak lassabban és később éri el az exponenciális fázist. +4 °C-on pedig a hidegre adott stresszválaszként vegetációs állapotba kerül, de életképes marad, és a hőmérséklet emelésével ismét szaporodásra képes, ezt kísérlettel bizonyítottuk. Az O2 szegény környezet megteremtéséhez gumiszeptumot használtam, ezáltal gátoltam a környezet és a lombik levegőterének a kicserélődését. Így a sejtek számára csak a lombik levegőtere és a tápoldatban oldott oxigén állt rendelkezésre, mint O2 forrás. A kapott eredmények azt mutatják, hogy alacsony O2 szint esetén is képes a Pseudomonas putida F1 a sejtosztódásra.