Hypothermiának nevezzük a maghőmérséklet 35° C alá történő csökkenését. Ennek az állapotnak az ismérvei az anyagcsere lassulása, emiatt a szívre, a légzésre és a központi idegrendszerre gyakorolt deprimáló hatása; az ionmilieu rendellenességei, haematologiai eltérések, valamint a szövetek roncsolódása, mely főleg a hidegebb köpenyt érinti. A hypothermia kialakulásának kedvez a magas vagy alacsony életkor, az alkoholfogyasztás, az immersio, a malnutritio és az exsiccosis, továbbá sokféle alapbetegség. Kihűlésből adódóan Magyarországon 2011-ben 230-an haláloztak el és ez a szám növekvő tendenciát mutat. Célkitűzésem volt a Kenézy Gyula Kórházban az elmúlt öt évben előfordult hypothermiás esetek elemzése. A jelen munkában megállapítást nyert, hogy 2008. és 2013. között a Debrecen vonzáskörzetében előforduló hypothermiás eseteket tekintve a férfiak és a nők körülbelül egyenlő arányban képviseltették magukat, a kihűlés leggyakoribb színhelye a betegek otthona volt, ám a férfiak esetén gyakori volt a közterületen történő kihűlés is. A betegek többsége egyedül élt és jó részüknek nem volt hozzátartozója. A hypothermiás esetek kor szerinti megoszlásának két csúcsa volt: egy az ötven éves, illetve egy a nyolcvan éves életkor körül; az előbbit főleg férfiak, az utóbbit inkább nők alkották. A hypothermia előfordulása nem állt kapcsolatban az adott időszak átlaghőmérsékletével és fluctuáló jellegű volt. A jelen tanulmány szerint a kisebb településeken élők között jóval gyakoribb volt a kihűlés. A hypothermia leggyakrabban secundaer, fő hajlamosító tényezői az alkoholfogyasztás és a különféle psychiatriai és neurologiai betegségek voltak. A hypothermia súlyosbodásával az átlagos vérnyomás, pulsus és légzésszám a betegek közt csökkent, gyakoribbá vált a hypokalaemia, a rhabdomyolysis, a leukocytopenia és thrombocytopenia. A vércukorszint a hypothermia kialakulásának sebességével állt kapcsolatban, a Na+ és Cl- háztartásának zavarai nem mutattak összefüggést a kihűlés súlyosságával. Néhány esetben disseminált intravascularis coagulatiohoz hasonlatos véralvadási zavar kísérte a kihűlést. Gyakori kísérője volt a hypothermiának a metabolicus acidosis, a neutrophilia és a különböző rhythmus- és vezetési zavarok, fertőzések és fagyási sérülések. A betegeknek körülbelül a fele halálozott el; a halálozás gyakoribb volt az idősebbek és a nők körében, illetve a súlyosabb kihűlések esetén. Az általam mért eredmények lényegesen nem tértek el más, magyar, illetve külföldi statisztikákkal, valamint a szakirodalomban leírtakkal.