Csonthéjas gyümölcsök antioxidáns kapacitásának és a meggy polifenol-mintázatának vizsgálata

Absztrakt

Magyarországon a nemesítők munkájának köszönhetően számos csonthéjas gyümölcsfajta áll a termesztők rendelkezésére, melyek mellett a vadon növő genotípusok, elfeledett tájfajták is bővítik a rendelkezésre álló fajtaszortimentet. Ezek megismerése, felkutatása kulcskérdés lehet a jövőre nézve, hiszen a különleges, egészségmegőrzésben növekvő szerephez jutó, gyümölcsalapú készítményekre egyre nagyobb az igény. Munkánkkal az ilyen gyümölcsalapú készítmények előállításához szükséges előzetes felméréseket kívántuk elvégezni. Munkánk során a csonthéjas gyümölcsök jellemzéséhez különböző spektrofotometriás és fotokemilumineszcenciás in vitro antioxidáns kapacitást mérő módszereket használtunk. A meggy polifenol-mintázatának vizsgálatához repülési idő elvén működő tömegspektrométert használtunk forrásban történő fragmentációval. Az in vitro antioxidáns kapacitással rendelkező polifenolok vizsgálatához egy on-line HPLC-DAD- ABTS•+ módszert alkalmaztunk. A korábban megismert kutatási eredményekhez hasonlóan elmondható, hogy a magyarországi termőhelyek közötti különbségek nem befolyásolták szignifikánsan a gyümölcsök antioxidáns kapacitását. Ugyanez mondható el az évjárat hatásáról is, bár tapasztaltunk kisebb eltéréseket a vizsgált termőhelyek és évek között. A csonthéjas gyümölcsök antioxidáns kapacitását döntő mértékben a genotípus határozza meg. Eredményeink alapján kijelenthetjük, hogy a bioaktív komponensekben gazdag, gyümölcsalapú termékek gyártásához elengedhetetlen nemcsak a faj, de a fajta/genotípus minél körültekintőbb megválasztása is. Igazoltuk, hogy a meggy in vitro antioxidáns kapacitásáért klorogénsav-, procianidin-, kvercetin-, kempferol-, izoramnetin- és cianidin-származékok tehetők felelőssé. A meggyfajták között figyelemre méltó különbségeket találtunk azok polifenol-mintázatában. Összesen öt kvercetin-, egy izoramnetin-, négy genisztein-, négy cianidin- és egy kempferol-glikozidot feltételesen azonosítottunk, melyek közül a rutin, a genisztin, genisztein és a cianidin-3-glükozid azonosítását sztenderd segítségével is megerősítettük. Ezeken túlmenően klorogénsav-, kumarinsav- és flavan-3-ol-származékokat azonosítottunk feltételesen a vizsgált fajtákban. Thanks to the breeder efforts several cultivars are available; and wild genotypes and almost forgotten landraces further broaden the choice. In my opinion, finding and recognizing them will be a key factor, as there is a growing demand for special fruit-based products with increased health effects. During our work we intended to perform preliminary studies necessary for the development of such fruit-based products. For the characterization of stone fruits different spectrophotometric and photochemiluminescence based methods were used. For the measurement of sour cherries time of flight mass spectrometer with ion-source fragmentation was applied. For the examination of polyphenols with in vitro antioxidant capacity an on-line HPLC-DAD- ABTS•+ method was used. Though small differences were observed between production sites of Hungary and seasons, they do not have significant effect on the antioxidant capacity of fruits, as reported before. The same was found in case of the seasons, although little differences were experienced between different production sites and seasons. The antioxidant capacity of stone fruits is mainly determined by the genotype. Based on our results it can be concluded that the production of fruit-based products rich in bioactive compounds must be based on a proper choice of cultivars/genotypes. We demonstrated that chlorogenic acid- , procyanidin-, quercetin- , kaempferol-, isorhamnetin- and cyanidin-derivatives are responsible for the in vitro antioxidant capacity of sour cherry genotypes. Significant differences were found among sour cherry cultivars regarding their polyphenolic composition. Totally five quercetin-, one isorhamnetin-, four genistein-, four cyanidin- and one kaempferol-glicoside were tentatively identified. Four of them were confirmed by standards, namely the rutin, genistin, genistein and the cyanidin-3-O-glucoside. Furthermore, chlorogenic acid, coumaric acid and flavan-3-ol derivatives were tentatively identified.

Leírás
Kulcsszavak
Csonthéjas gyümölcs, meggy, antioxidáns kapacitás, polifenol, tömegspektrometria, Stone fruit, sour cherry, antioxidant capacity, polyphenol, mass spectrometry
Forrás