Magyarországon is egyre nagyobb figyelmet fordítanak a mezőgazdasági táblák között húzódó növényi szegélyek meglétére illetve azok hiányára. A világon a környezet-, és a természetvédelem mellett ez a tényező is egyre nagyobb hangsúlyt kap. Egyre több olyan cikkel találkozhatunk, mely e témával foglalkozik és igyekszik hangsúlyozni a fontosságát. A biológiai sokféleség megőrzése mellett sok egyéb olyan hatásuk is van ezeknek a növényi struktúráknak, melyek bizonyítják létjogosultságukat. A táblák szélein telepített fasorok olyan mértékben csökkenthetik a szél erejét, hogy a defláció mérséklődése mellett a táblák vízellátottságát is kedvezően befolyásolhatják. A nyílt területek nagy széljárásnak vannak kitéve, ezért ezeken a területeken különösen nagy jelentőséggel bírnak a fasorok. Igazoltan termésnövelő hatásúak azok az erdősávok, amelyek az uralkodó szél irányából védik a szántóföldi kultúrát. A kiegyenlítő területekkel szegélyezett agroökoszisztémákban a kártevők mellett felszaporodnak természetes ellenségek is, amelyek csökkenthetik a kártevők egyedsűrűségét. Mindent egybevetve nagy gondot kell fordítani a puffer területek fenntartására. Fontos tehát, hogy ne a megművelhető terület mérete alapján próbáljuk meg a jövedelmezőségünket növelni, hanem válasszunk környezetvédő megoldásokat, amelyek pozitív hatást gyakorolhatnak a biológiai sokféleségre, hiszen ez a fenntarthatóság egyik alappillére. Mindemellett a nagyobb növényi fajgazdagság több állat élőhelyét is biztosítja majd.