A dolgozat fő problémája az a kérdés, hogy hogyan – és milyen formában - lehetséges egy olyan szabadidős tevékenységet, mint a zenekarban való zenélést oly módon intézményesíteni, hogy az kielégítse egy hobbi vagy félprofi szintű (tehát nem megélhetésszerűen ezzel foglalkozó), alkalmi bevételekkel rendelkező csapat igényeit. Valószínűleg minden amatőr zenész fejében megfordul az a vágy, hogy kedvenc szórakozási formája ne csak egy költséges hobbi legyen, hanem – még ha csak alkalomszerűen is – a tevékenységével bevételt tudjon elérni és akár szabadidős tevékenységét önfenntartó módon ebből finanszírozni. De vajon hogyan lehet egy ilyen speciális szabadidős tevékenységet az informális közegből egy formális közegbe átvinni, azaz szervezeti köntöst adni neki? Ezzel kapcsolatban jelenhet meg az a dilemma, hogy milyen szervezeti formában lenne ezt jobb csinálni: érdemes valamilyen forprofit vállalkozásban gondolkodni, vagy ésszerű alternatíva lehet a nonprofit, civil szervezeti formában való működés is? Ez tehát az a fő kérdés, amire a dolgozat próbál választ találni.