Sajnos manapság becslések szerint évente másfél-két milliárd forintnyi kárt okoz az orvvadászat a hazai vadon élő állatvilágban. Ez azonban csak becsült érték, ugyanis a vadorzók igyekeznek észrevétlenül dolgozni, s tettükre az eseteknek csak kevés százalékában, vagy egyáltalán nem derül fény. Az országos vadászegylet becslése szerint a legális vadászatokon kilőtt vadak tíz százalékát ejtik el rapsicok, de az orvvadászat valós mértékét szinte lehetetlen felmérni. A mértéke azonban minden bizonnyal csökkenthető a szigorúbb büntetésekkel. A korábbi Büntető Törvénykönyv módosításának köszönhetőn a törvényi szabályozás ebben remélhetőleg segít. 2013. július. 1-jén ugyanis hatályba lépett a vadállomány hatásosabb védelmét szolgáló új büntető anyagi kódex. A cselekmény visszaszorításában sokat segített, hogy szabálysértés helyett, büntetés lett a rapsickodás és szigorították a kiszabható büntetés mértékét is. Dolgozatomat elsősorban ezen jogszabályi alapokra helyezve, saját élmények és tapasztalatok forrásául szolgáló információk alapján írom meg. A jogi tanulmányaim során alkalmazandó és elsajátított szabályok, törvények segítségével. Első részében kitérek az orvvadászat történelmi áttekintésére, korszakonként való lebontására, sajátos szabályozására. Bemutatom, hogyan alakult a vadászati jog szabályozása, és ezzel összefüggésben az orvvadászat minél nagyobb mértékű előtérbe kerülése.