Kiemelten aktuális téma a világszerte milliókat érintő daganat,-és kezelése következtében kialakult életminőség változás. Hazánkban az emlődaganatos nők köre évtizedek óta vezető helyen szerepel mind a morbiditás, mind a mortalitás tekintetében. A dolgozat felépítésére jellemző, hogy az egészség, rehabilitáció érintésével jut el az emlődaganatos betegek pszichoszociális rehabilitációjának témaköréhez. Kutatási célkitűzés: feltárni, hogy az emlőrák diagnosztizálása, azaz a betegség és annak kezelése befolyásolja e a beteg pszichoszociális körülményeit. A vizsgálat retrospektív, keresztmetszeti, önbecslő kérdőíves adatgyűjtéssel történt. Az eredmények kiértékelése korrelációs és varianciaelemzéssel készült. Szignifikáns eredmények születtek a betegségteher, szorongás, depresszió, társas támogatottság és az életkor együtt járásában, valamint a korai gyógytornán való részvétel és a betegségteher mértékének alakulásában. Az eredmények alapján érdemes lenne és javasolható az emlőrákos betegek gyógyulási/ellátási folyamatába beépíteni, már diagnózisközléstől kezdve a pszichoszociális tényezők szűrését, valamint a műtét után a korai gyógytorna rutinszerű bevezetését, illetve a pszichoszociális tényezők rendszeres monitorozását, hiszen az életminőség alakulása tekintetében jelentősége van.