Folyó- és állóvizek szervesanyagának jelentőségét évtizedek óta számos munka hangsúlyozza. Mind az oldott, mind a partikulált formában jelenlévő szervesanyag fontos szén- és energiaforrás, egyes oldott tápanyagok és fémek biológiai hozzáférhetőségét is befolyásolja, továbbá a víz optikai tulajdonságaira is hatással van (FINDLAY és SINSABAUGH 2002). A folyó által lebegtetett szerves (és szervetlen) anyagok lassabb áramlásnál kiülepszenek, majd újra felkeveredhetnek, döntően meghatározzák az üledék mennyiségi és minőségi tulajdonságait. E két frakció nem kezelhető, nem vizsgálható teljesen elkülönítve. A mederanyag az üledékkel keveredve, valamint a víz lebegőanyaga időben és térben változó mennyiségű (és minőségű) szervesanyag-tartalommal bír. Ez a szervesanyag a bentikus makro- és meiofauna anyagforgalmi folyamatait alapvetően meghatározza. Először kisebb vízfolyásokban írták le a bentikus társulások és a szervesanyag kapcsolatát, a nagy folyók anyagforgalmi kutatását alapvetően megnehezíti a térbeli heterogenitás, az időbeli változékonyság és nem utolsó sorban a mintavételi nehézségek. Az adatok összehasonlítása és az eredmények interpretálása is problémát okozhat, mert a legtöbb publikált eredmény eltérő rendűségű, eltérő klimatikus övben fekvő vízfolyásról származik. A mederanyag-frakciók mérettartománya, a szervesanyag meghatározás módszere, valamint a makroszkopikus gerinctelen fajok funkcionális táplálkozási csoportba való besorolása is többféle lehet (NOSEK et al. 2009). A Duna középső szakaszán a vízben, ill. az üledék rétegeiben lejátszódó építő és lebontó folyamatok is viszonylag kevésbé kutatottak, a magyarországi Duna szakaszon ismereteink szerint eddig ilyen vizsgálatok alig történtek, holott ezeknek alapvető hidrológiai és hidrobiológiai vonatkozásai vannak. Kutatásom egyik célkitűzése a lebegőanyag mennyiségi és minőségi tulajdonságainak leírása, a vízhozammal való és az évszakos összefüggések feltárása. A lebegőanyag mennyisége, a folyó lebegőanyag hozama, ill. a formált (partikulált) szervesanyag-mennyiség változásának bemutatása kilenc év heti rendszerességgel végzett mérési eredményeinek felhasználásával történt meg. A dolgozat másik célkitűzése a Dunán, az Ipolyon és két börzsönyi patakon különböző áramlású helyszíneken a parti zónában található mederanyag jellemzőinek leírása, a bentikus szervesanyag fő előfordulási formáinak, területegységre vonatkoztatott teljes mennyiségének bemutatása. Kapcsolatot kerestünk az egyes funkcionális táplálkozási csoportokba sorolt makroszkopikus gerinctelen közösségek összetétele és a bentikus szervesanyag frakciók előfordulása közt.

In the last decades much emphasis has been laid upon the importance of the organic matter in aquatic environments by several studies. Both dissolved and particulate organic matter is a major energy and carbon source, mediates the availability of dissolved nutrients and metals, and affects the optical characteristics of the water (FINDLAY and SINSABAUGH 2002). Organic and inorganic particles, suspended by the river can settle down at low flow velocity, and stir up when the flow gets stronger. This process essentially determines the qualitative and quantitative properties of the sediment, hence, suspended matter and bed sediment can not be studied separately. The organic matter content (and composition) of the bed material mixed with the sediment and the suspended matter changes both temporally and spatially. This organic matter basically determines the development of the benthic macrozoo- and meiofauna. The relationship between benthic communities and organic matter was described first in streams. Investigations on large rivers are complicated by temporal and spatial heterogeneity, and difficulties of the sampling. Comparison and interpretation of the results is also complicated, because most of all the studies are from streams of different order, and from different climatic zones. Size ranges of the bed material fractions, method of the determination of the organic matter content, and the way of categorisation into functional feeding groups of the macroscopic invertebrate species can also happen on different ways (NOSEK et al. 2009). The processes of sedimentary and aquatic metabolism have been studied sporadically in the middle Danube-section, no similar investigations have been performed in the Hungarian Danube section to the best of our knowledge, although these interactions are of essential hydrological and hydrobiological importance. One of my aims was to describe the qualitative and quantitative characteristics of the suspended matter (SM), to ascertain the relationship with water discharge and to present the seasonal dynamics. Quantity and yield of the suspended matter and the dynamics of the particulate organic matter was determined by the evaluation of a 9 year long weekly sampling. The other aim of present study was to describe the characteristics of the bed material and quantifying the fractions and the total benthic organic matter at riparian zones with different flow characteristics in the Danube river basin. With the cooperation of zoologists, we investigated several sites with different spatial scales to reveal the relationship between the functional feeding group composition (macroinvertebrates) and the occurrence of the benthic organic matter factions and its quantity per surface unit. Hydrology, hydrobiology, bed morphology, environment and nature protection can benefit from this knowledge, as well as further investigations and sampling strategy design can use it as a takeoff point.