Gyakran használnak regényeket filmadaptációként. A becsült számok alapján a valaha készített filmek 1/3-a valamilyen regényadaptáció. Manapság pedig egyre elterjedtebb ez a műfaj, hiszen ha beleszámolunk más irodalmi formákat, mint például a drámai vagy rövid történeteket, ez az arány akár a 65%-ot is elérheti. Majdnem az összes klasszikus mű, amit a diákok tanulnak a középiskolákban át lett dolgozva filmmé. A legtöbb részét ezeknek a feldolgozásoknak megpróbálják bemutatni a kereskedelmi közönségnek vagy újra megismertetni a kevésbé ismert szerzőket. Elkerülhetetlen a kérdés, hogy mennyire hűen adják át. Minél jobban ábrázolják a forrást, annál hűebb marad az eredetihez a mű. Az átdolgozásban bekövetkező változás lényeges és gyakorlatilag kiküszöbölhetetlen, de optimális egyensúlyt kell teremteni. Néhány filmkritikus arról vitázik, hogy a rendezőnek teljesen közömbösnek kell lennie a forrással, mivel a regény az regény, a film pedig film, és ennek a két művészeti alkotásnak látszódnia kell, mint két különálló egyed. Mivel egy regény átdolgozása filmmé lehetetlen; mi több, az a cél, hogy pontosan átadjuk, abszurd. Mások azon vitatkoznak, hogy egy filmátiratban változtatni kell, és a filmben pontosan olyan hatást kell elérni, mint a regényben, vagy a regény témájában, vagy üzenetében; és a filmkészítőnek be kell mutatnia a változásokat, ahol szükséges.

Dolgozatomban Stieg Larsson sikersorozatának, A tetovált lánynak az adaptációit elemzem. Stieg Larsson 1954-ben született svéd író, újságíró és szerkesztő volt. 2005-ben jelent meg A tetovált lány (eredeti címén: Férfiak, akik gyűlölik a nőket), mint első műve az írónak. A regény hatalmas sikere után hamarosan folytatásai is lettek a történetnek. A lány, aki a tűzzel játszik címmel, ami 2006-ban ismételten rendkívüli népszerűségnek örvendett. Majd 2007-ben jelent meg harmadik és egyben utolsó befejezett regénye A kártyavár összedőlcímen. A könyvesboltok polcain megjelent háromrészes kötet Millennium-trilógia néven vált ismertté az olvasóközönség köreiben. A könyvekkel a svéd társadalom nőellenes és elnyomó faktumaira kívánta felhívni a figyelmet S. Larsson. Az író az antidemokratikus szélsőjobb és náci mozgalmak világszerte elismert szakértőjévé és leleplezőjévé vált művével. A sikersorozatokból először Larsson svédországi szülővárosában készült filmadaptáció 2009-ben, melyet Niels Arden Opvel rendezett meg, majd a másik két könyv adaptációját is mozivászonra festették. Az átdolgozott filmváltozatokból tévésorozatot is gyártottak, mely által a karakterek hátterét ismerhették meg jobban a nézők.