Napjainkban a médiának kiemelkedő szerepe van az életünkben, hiszen akarva-akaratlanul alakítja és formálja értékítéletünket, gondolkodásmódunkat, valamint a világról alkotott képünket is. A média fontos feladata, hogy a médiafogyasztók tisztában legyenek a társadalom sokszínűségével, illetve fogékonnyá váljanak a kisebbségi csoportok problémái iránt. Dolgozatomban elsősorban arra kerestem a választ, hogy az általam kiválasztott „Akadálytalanul” magazinsorozat, hogyan mutatta be a különböző fogyatékossággal élő személyek életét, mindennapjait, lehetőségeit és korlátait. Milyen attitűdökkel és magatartásokkal találkozhattunk az epizódok során, valamint hogyan hívta fel a figyelmet a magasabb társadalmi felelősségre, az esélyegyenlőségre. A szakirodalmi részben bemutattam az egyes fogyatékossági típusokat, az előítéletességet és annak hatását, a hazai média fogyatékosügyét. Ezenkívül megvizsgáltam, hogyan viszonyultak a sérült emberekhez a gyógypedagógia történetének egyes korszakaiban, illetve a jelenlegi magyarországi helyzetről is beszámoltam. Az „Akadálytalanul” magazinműsor reálisan és pozitívan mutatja be a fogyatékossággal élő embereket, a társadalmat érintő aktuális kérdésekkel foglalkozik, felhívja a figyelmet a lehetőségekre, a problémákra, ezenkívül felelősségvállalásra ösztönöz és erőteljesen hangsúlyozza, hogy az esélyegyenlőség megteremtése, illetve az egyenlő bánásmód megvalósítása közös feladat.