A dolgozatban megvizsgálom a gazdasági és politikai erőviszonyokat világszinten, szemügyre veszem a globális folyamatokat, az Amerikai Egyesült Államok szempontjából, alaposan kitérve arra, hogy hogyan alakult ki a mai status quo, bizonyságot nyerve arra, hogy az USA világvezető szerepe, egy hosszú, de tudatos folyamat eredménye.
A világ hatalmi rendszere paradigmaváltáson megy keresztül a XXI. században, soha nem látott kihívásokkal kell megkűzdeniük a nemzeteknek, hipotézisem szerint az Egyesült Államok adaptív politika híján előbb-utóbb elveszti a vezető szerepét világviszonylatban, mint gazdasági és katonai szuperhatalom. Végigkísérem, hogy Amerika miképpen került világhatalmi pozicíóba, az út első állomásaként bemutatom az ipari forradalom korszakát, ahogy az európai szemek aggódva figyelték az amerikai ipari gépezet térhódítását, az akkor aktuális status quo-t , és azt a folyamatot, melynek keretén belül a Pax Britanica, lassan, de annál biztosabban átalakul Pax Americana-vá. Vizsgálatom következő állomása a világháborús korszak, amikor az amerikai vezetés felismerte, hogy a háború egy hatalmas esély, mely az országot eddig soha nem látott magaslatokba repítheti, egy esély arra, hogy az eddigi történelem leghatalmasabb országa (mások szerint: birodalma) legyen. A továbbiakban ennek a kérdésnek a tárgyalása következik, hogy Amerika esetében beszélhetünk-e birodalomról. A történelem vonalán haladva, a hidegháborús korszak bemutatása következik, rövid párhúzamot vonva a szabad verseny és a szocialista tervgazdaság körött; az előbbinek a jeles képviselője, az USA szempontjából, megvilágítva bizonyos gazdasági és politikai folyamatokat. A globalizáció korszakteremtő víziójának a bemutatása következik, mely a berlini fal ’89-es leomlásával kelt életre. A piacok és emberi szellem túlléptek a nemzetállam és államnemzet határait, ahogy ezt a szocialista világ összeomlása is bizonyította. Ennek a kérdésnek a tárgyalásához meg kell vizsgálni annak minden „kellékét”, mint a nemzetközi szervezeteket és különböző liberalista folyamatokat. A dolgozat, a hidegháború utáni korszaktól egész napjainkig tartó időintervallum bemutatásóval zárúl, amelyben megjelennek az amerikai dekadencia első jelei, ahogy az USA hegemóniájának tartópillérei egyenként sorba meginognak: elsőként termelékeny gazdasága, már nem tündököl régi fényében; aztán a világpolitikai törekvései mögött sincs már akkora támogatás a szövetségesei részéről; és végül a katonai hatalma sem rettenti el ellenségeit. A konklúzió is ennek a fényében kerül levonásra.