Az internet és a számítógépek, okostelefonok nélkül sokak számára elképzelhetetlenek lennének a mindennapok. Jelenleg több mint három milliárd embernek, a Föld lakosságának körülbelül 40%-ának van internet-hozzáférése, és ez a szám továbbra is folyamatosan növekszik. Ennek a három milliárd embernek az internet sokszor alapvető eszközt jelent, legyen szó akár informálódásról, tanulásról, szórakozásról, a szórakozás megtervezéséről, kapcsolatok kialakításáról és fenntartásáról, vagy akár vásárlásról. Az internet ilyen erősen meghatározó szerepe mellett a vállalatok sem mehetnek el. Nemcsak a vállalatok közötti kereskedelmi és termelési láncot alakítja ki a számítógép és az internet, hanem a fogyasztó felé történő kommunikációban is lényeges csatorna. A vállalatok jelentős része valamilyen formában jelen van az interneten, például saját weboldal vagy egy Facebook profil formájában. Azonban a fogyasztók sokkal gyorsabban adaptálták ezeket az eszközöket, főleg ha mobil készülékekről van szó, mint ahogyan a vállaltok átgondolt internet marketingstratégiával állhattak volna elő. Külön kihívást jelent számukra az egyre gyorsabb ütemben fejlődő technika és technológia, mely mindig egy állandóan változó online közeget eredményez, melyre a vállalatoknak a lehető leggyorsabban reagálniuk kell. A dolgozatban azokat az eszközöket és technikákat kívánom bemutatni, melyek az online marketing és az online jelenlét alapvető elemeit képezik. Az internetmarketing a hagyományos marketinghez képest nem jelent különösebb módszertani változást. Ez a szélesebb és újfajta médium a felhasználható eszközök körét bővíti ki. A világszerte korlátlan és a nap bármely szakaszában elérhető piac, mely nagyon alacsony belépési költséggel rendelkezik és magas megtérülési rátát ígér, nemcsak lehetőséget nyújt a vállalatok számára, hanem egyben kihívást is jelent. Ugyanis a fogyasztó maga sokkal jobban informált, sokkal több mindent is magára vállal, így a cégekkel szembeni alkuereje is megnőtt. Az internetnek köszönhetően ő maga is kommunikálhat a vállalat felé, pedig az ilyen irányú kommunikáció korábban elképzelhetetlen volt. A vállalatok számára a legnagyobb kihívást a fogyasztók figyelmének elnyerése jelenti. Virtuális térben ez a figyelem jelenleg a legritkább árucikknek számít, így a marketingeszközök megválasztását is sok esetben megszabja. Kezdetben egy egyszerű bannerrel, vagyis reklámcsíkkal fel lehetett kelteni a figyelmet, ma már a mozgó, interaktív bannereket sem észlelik a felhasználók. Hogy milyen módszerekkel küzdenek a vállalatok a bannervakságnak elnevezett jelenség ellen, az több tényezőtől is függhet, szakdolgozatomban ezekre vázolok fel lehetséges alternatívákat. A figyelemért folytatott harcban azonban közös pont, hogy fogyasztóknak küldött tartalomnak relevánsnak, illetve személyre szabottnak kell lennie, legyen szó akár One-to-One marketingről, az olvasott weboldal tartalmához igazodó hirdetésről, vagy a reklámüzeneteknek a fogyasztó viselkedése alapján történő célba juttatásáról. Sokáig általános nézet volt, hogy az interneten történő vásárlás esetében az ár a döntő tényező, hiszen a webáruházak kínálatát és árait a fogyasztók egyszerűen össze tudják hasonlítani. Az internet a cégek közötti árversenyt ennek ellenére nem növeli, hanem csökkenti. Hogy ez mégis hogyan és milyen körülmények között lehetséges, mikor és miért szorul háttérbe az ár, azt a dolgozatban Rajiv Lal és Sárváry Miklós professzorokhoz köthető analitikus modell alapján mutatom be. A számítógépes környezet a felhasználók hirdetésekre adott válaszait is könnyebben mérhetővé teszi. Nyomon követhető, hogy hány emberhez jutott el az üzenet, hányan kattintottak egy adott hirdetésre. Bár az interneten böngészők kedvezően reagálnak arra, ha számukra releváns, az érdeklődési körüknek megfelelő hirdetést látnak, a felhasználók online viselkedésének nyomon követése etikai és magánszférával kapcsolatos aggályokat is felvet. Így az Amazon.com internetes webáruház a marketing és a hirdetések világába való belépése is fenntartásokat vonhat maga után, hiszen a megalakulása óta eltelt közel húsz év vásárlói adatait marketingcélokra is felhasználhatja, és értékesítheti azokat akár harmadik félnek is. Hogy erre hogyan reagálnak a fogyasztók maguk, az a dolgozatban ismertetett felmérésekből és kutatásokból kiderül.