Diplomamunkámban az igazságosság és a hatékonyság, mint alapvetően két külön értelmezendő -, azonban egymással szoros kapcsolatban álló diszciplina jelenik meg, egyrészt a személyközi, másrészt pedig a társadalmi aspektus tekintetében. Az emberekre alapvetően jellemző, hogy szeretnének jutalmazó kapcsolatokat szerezni, ápolni és fenntartani, s ezzel egyidejűleg egy hatékony, eredményes, jól működő szervezetben, társadalomban élni és dolgozni. Tulajdonképpen nem tudunk említeni olyan területet, ahol ne számítana az igazságosság. S mivel ilyen kulcsfontosságú kiértékelési nézőpont az emberi kapcsolatokról való gondolkodásban, s mert a javak és a hatékonyság elérésére való igyekezetünk jelentőségét sem kérdőjelezné meg senki az emberi motívumok között, könnyen megérthető, hogy miért is olyan elemi kérdés, hogy kapcsolataink ne kizárólag hatékonyak, hanem igazságosak is legyenek. Szervezeti aspektusból szemlélve pedig egy olyan szempont, mely a szervezet összes tevékenységében megmutatkozik: legyen szó a kollégákkal való kapcsolatokról, a munkahelyi körülményekről, vagy a szabályokról melyek alapján egy döntési folyamat végén különböző ítéletek születnek. Diplomamunkám célja az volt, hogy az igazságosság kérdéskörét egyrészt egyéni, másrészt pedig szervezeti szinten mutassam be.A mintában összesen 70 vizsgálati személy vett részt, – 24 férfi és 46 nő - akik a későbbiekben beosztás, illetve motivációs szempontok alapján lettek csoportosítva. Az eredmények azt mutatták, - a „várttal” ellentétben - hogy az emberek általánosságban véve két, egymással erősen összefüggő jelenségként tekintenek a méltányosság-hatékonyság közti kapcsolatra. A beosztás tekintetében az mutatkozott meg, hogy a pozíció nem befolyásolja szignifikáns mértékben a megítélést, melynek magyarázatául valószínűleg az szolgálhat, hogy a vezetők sok esetben kénytelenek olyan ítéleteket hozni, amelyek hatékonyak de nem feltétlenül méltányosak is, míg az „átlagemberek” a mindennapok során inkább az összeegyeztethetőség felé hajlanak. A motivációnak sem mutatkozott meg meghatározó hatása a méltányosság-hatékonyság reprezentációra, valamint az egyes motivációs kategóriába tartozó vizsgálati személyeknél sem volt jelentős különbség a méltányosság-hatékonyság megítélésben az egyes kategóriákhoz kapcsolódó, azokat jellemző jegyek tekintetében. A kapott eredmények hasznos kiindulópontját képezhetik egy nagyobb és speciálisabb mintaszámú, komplexebb kutatásnak.