A szív- és érrendszeri betegségek a vezető halálokok közé tartoznak napjainkban. Kialakulásukban számos tényező játszik szerepet, ezek közül az egyik a kardiovaszkuláris rendszer sejtjeire ható oxidatív stressz. A sejtek védekező, antioxidáns rendszereinek megfelelő működése tehát hatással van ezen betegségek kialakulására. A citoprotektív és kardioprotektív hatású hemoxigenáz rendszer működését befolyásolják a hemoxigenáz-1 gén promóter régiójában lévő polimorfizmusok, többek között a (GT)n ismétlődéseket tartalmazó hosszpolimorfizmus. Ezt a polimorfizmust vizsgáltuk egy egészséges kontroll és egy kardiovaszkuláris beteg- csoport esetében. A DNS mintákat, fluoreszcens primer alkalmazásával, PCR alapú fragment analízissel teszteltük. Az allélek megoszlását kétféle modell (bi-és trimodális) alapján értékeltük. Ha az analízis során a bimodális eloszlást vettük figyelembe, az osztatlan betegcsoportok és kontrollok között még tendenciózus különbségeket sem tudtunk észlelni. Ha a teljes kardiovaszkuláris betegcsoportot nemek alapján bontottuk ketté, akkor a nőbetegek esetében enyhe emelkedést észleltünk az LL genotípus gyakoriságában, azonban ez sem volt szignifikáns. A trimodális analízis esetében valamivel nagyobbak voltak a különbségek, leginkább a srtoke-os betegek esetében, azonban ez egy nagyon alacsony létszámú csoport. Még kifejezettebb eltérést találtunk a CVD-s nők és a női kontrollok között: az S allélt tartalmazó genotípusok (SS+SM+SL) összegzett gyakorisága alacsonyabb volt a kontroll nők adataihoz viszonyítva és ez már közel szignifikáns különbséget mutatott. Úgy tűnik, tehát, hogy a kardiovaszkuláris betegcsoportban talán a nők körében lehet valamilyen hatása ennek a polimorfizmusnak. Az S allélt tartalmazó genotípusok aránya csökken ebben a csoportban, az S allél jelenléte a sejtekben pedig fokozza a HO-I fehérje expresszióját és aktivitását. Ezek alapján tehát ezeknek a nőbetegeknek az endotél és epitél sejtjei kevésbé védettek az oxidatív stressz ellen, és ezért hajlamosabbak lehetnek az érelmeszesedés kialakulására, ami a legtöbb kardiovaszkuláris betegség leggyakoribb kiváltó tényezője. Az elvégzett munka bár érdekes eredményeket adott, de limitációkkal is bír. Bár a vizsgálatba bevont betegek száma nem alacsony, de megbízható statisztikai értékeléshez még nagyobb beteg és kontroll populáció vizsgálatára van szükség.