Elméleti háttér: Az esztétikai beavatkozások egyre növekvő száma nagyszámú pszichológiai kutatást indukált, amelyeknek középpontjában a személy önmagáról alkotott negatív testképe áll. A kutatásokból kiderült, hogy a beavatkozásokat követően javul a páciensek testképe, az önbizalmuk növekedett, továbbá mindezek fontos szerepet játszanak a romantikus kapcsolatuk stabilizálásában is. Az életmenet-elmélet (Belsky és mtsai, 1991) szerint a külső vonzerő emelése egy gyors, rövidtávra fókuszáló életment-stratégia része lehet, amely alacsonyabb testi és emocionális önértékeléssel és nem biztonságos felnőtt kötődési stílussal is együtt jár. Célkitűzés: Vizsgálatom célja annak feltárása volt, hogy az egyéni életmenet egyes meghatározó pszichológiai dimenzióiban milyen különbségek mutatkoznak a plasztikai beavatkozásokat igénybe vevő, és nem vevő nők között. Módszer: A vizsgálatomban 38 plasztikai sebészeti beavatkozáson áteső nő (átlagéletkor: 34,08 év, min.: 21 év, max.: 58 év, SD: 8,2), és 38 női kontrollszemély (átlagéletkor: 30,25 év, min.: 19 év, max: 59 év, SD: 10,1) vett részt. Az önértékelés egyes dimenzióinak mérésére a Testi Attitűdök Tesztjét és a Párkapcsolati Önértékelési kérdőívet, a kötődési viselkedést nagyban meghatározó szülői bánásmód mérésére a Neveltetésem Emlékei Kérdőívet, a felnőttkori párkapcsolati kötődési mintázat feltárására a Közvetlen Kapcsolatok Élményei Kérdőívet, az egyénre jellemző életmenet-stratégia mérésére pedig a Mini-K kérdőívet használtam fel. Eredmények: A két vizsgált populáció közötti egyetlen jelentős különbség a felnőttkori kötődés Szorongás dimenziójában található. Sem a saját testtel kapcsolatos attitűdben, a párkapcsolati önértékelés dimenzióiban, sem a szülői bánásmódban, sem pedig az életmenet-stratégia sebességében nem találtam különbséget. Következtetések: A korábbi vizsgálatokban talált negatív testképpel ellentétben az esztétikai beavatkozások igénybevétele inkább a felnőttkori kötődés minőségével, a nagyobb mértékű szorongással hozható összefüggésbe. A vonzerő ilyen módon való emelése tehát egy olyan kompenzációs mechanizmusnak tekinthető, amely a párkapcsolati szorongás csökkentése révén fejtheti ki az egyénre gyakorolt kedvező hatását.