A Pilates és az esztétikus testképző gimnasztika hatásai az idő függvényében

Dátum
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

Bevezetés: Napjainkban a lelki problémák egyre gyakrabban érintik a fiatal felnőtt korosztályt, így az egyetemi hallgatókat is, hiszen a felnőttkor küszöbén álló tanulókra nagy nyomás nehezedik. Az ülő életmódra kényszerült diákok fizikális állapota is gyakran leromlik a rendszeres mozgás hiánya miatt. Célkitűzés: Diplomamunkám célja volt, hogy felmérjem a Pilates és az esztétikus testképző gimnasztika hatásait az egyetemisták lelki és fizikális állapotára. Módszertan: Vizsgálatomban önkitöltős kérdőívet alkalmaztam a szorongás és a depresszió, valamint az ízületi fájdalom és a sportolási szokások felmérésére. A fizioterápiában használatos vizsgálati módszerekkel mértem fel a Debreceni Egyetem 30 hallgatójának ízületi mobilitását és izomnyújthatóságát. A kérdőívek kitöltésére és a fizikális állapot felmérésére háromszor került sor. A két vizsgált csoport 12 héten keresztül heti egy alkalommal 90 perces ETG vagy Pilates foglalkozáson vett részt. Eredmények: A felmérésben résztvevő 30 nő átlagéletkora 22,27±1,66 év volt, BMI értékük alapján kétharmaduk normál testsúllyal rendelkezett. A felmérést megelőzően sporttevékenységet nem végző hallgatók több mint egyharmada már az első méréskor valamilyen mentális problémával küzdött. A pszichés állapotot tekintve az ETG csoport jobb kezdeti értékről indult. A Pilates csoportban a szorongási szint a tornaprogram ideje alatt folyamatosan javult, míg az ETG csoportban csekély változást tapasztaltam. A depresszió mértéke mindkét csoportban a 6. hétre magasabb értéket vett fel, majd a 12. hét végére lecsökkent. A vizsgálati időszak végére a Pilates csoport átlagos depresszió szintje a kezdeti érték alá került. A felmért hallgatók fájdalma a depressziós átlaggal párhuzamosan változott. A fizikális állapotot tekintve a kezdeti értékek tükrözték az ülő, mozgásszegény életmód negatív hatásait. Hat hét elteltével az ETG gyakorlásával szignifikánsan javult a testtartás (p=0,02), a csípő flexorok (p=0,04) és adductorok (p=0,03) rugalmassága. A mozgásprogram befejeztével növekedett a mellkasi mobilitás (p=0,003) az ETG hatására, valamint a Pilates módszerrel nőtt a mm. adductores izomcsoport nyújthatósága (p=0,05). Megbeszélés: A hosszú távú, rendszeres mozgás segítségével hatékonyan csökkenthetőek a mentális problémák. Az ETG alkalmazásával már rövidebb idő alatt fokozható az izmok nyújthatósága és fejleszthető a testtartás. A Pilates módszer gyakorlásával eredményesebben javítható a depresszió és a szorongás mértéke.

Leírás
Kulcsszavak
Pilates, Esztétikus testképző gimnasztika, Szorongás, Depresszió, Egészségfejlesztés, Prevenció
Forrás