Kutatásunk célja egyrészt a középfokú elemi iskolai tanítóképzők intézményrendszerének kiépülésének és változásainak vizsgálata, másrészt a fellelt képzők adattárának elkészítése volt. Munkánk két nagy részre tagolható: A középfokú elemi iskola tanítóképzők intézményrendszerének kiépülését és változásait 1828-tól 1945-ig bemutató értekezés, és az értekezés mellékletét képző második részben elkészítettük a magyarországi elemi iskolai tanítóképzők adattárát. A magyar tanítóképzés történetét feldolgozó szakirodalom a tanítóképzés történetét általában az 1777. évi Ratio Educationistól tárgyalja, eltérő részletességgel, és időintervallumban. Ezek a művek a tanítóképzés képzési idejéhez (két-, három-, négy-, és öt évfolyamos) igazodva tárgyalják a tanítóképzés történetét, mely művekben a hangsúly a tanterven, a rendtartáson, a képesítő vizsgák bemutatásán és egyéb szabályzatokon van. Ezekben a monográfiákban azonban nem találtunk pontos adatokat a képzők elhelyezkedésére a tárgyalt időszakra vonatkozóan. Azokban a művekben, melyek adnak útmutatást a tanítóképzők számára és elhelyezkedésére vonatkozóan azonban több egymással ellentmondó adat található. Az értekezésben tárgyalt adatok felülvizsgálatának szükségességét tehát a szakirodalmakban található adatok jelentős eltérése indokolta. A doktori értekezés célja a következő kérdések tudományos igényű megválaszolása: A népiskolák számának gyarapodása milyen hatással volt a tanítószükségletre, így a tanítóképzők számának változására és a tanulólétszámok alakulására. A népiskolai tanítók száma, az okleveles és oklevél nélkül tanítók száma valamint a magyar nyelven tanítani nem tudó tanítók aránya hogyan hathatott a tanítószükségletre. Feltételeztük, hogy a rendes évi fluktuáció mellett ezek a tényezők is szerepet játszhattak a tanítószükséglet alakulásában, kihatva a tanítóképzésre. Bemutattuk az egyes korszakokban a férfi és női tanítók arányát, melyek visszahatottak a tanítónőképzésbe felvehető tanulók számára. További célunk volt, hogy az elemi iskolai középfokú tanítóképzőkkel kapcsolatban bemutassuk számuk alakulását, az intézmények fenntartóinak jellegét, körének bővülését és arányaikat, valamint az iskolák területi elterjedését. Az iskolákkal kapcsolatosan, ahol erre lehetőség volt, ismertessük a tanárok és a tantermek számát, a gyakorló iskolákkal való ellátottságot, a tanítási nyelvet, valamint azt, hogy az iskolák milyen nehézségekkel küzdöttek az 1868. évi XXXVIII. tc. és az azt követő miniszteri rendeletek betartásával kapcsolatosan. A tanítóképzésre ható tényezők közül be kívántuk mutatni, mely oktatáspolitikai rendelkezések, helyi, szervezeti, társadalmi sürgetések játszottak szerepet Magyarországon tanítóképzés elterjedésében. Továbbá feltártuk a tanulólétszámok változását, nemenként és fenntartók szerint, a férfi és női létszámok arányainak változásait, ahol erre lehetőség volt a képesítést nyert tanítók számát, a pályán maradó, tanítóként elhelyezkedő képesítettek számát is. Amikor a fluktuáció nagysága ezt indokolta, foglalkoztunk a tanulószám csökkenésével, annak lehetséges okaival, valamint a segélyezés kérdésével is. Értekezésünk fontos feladata a tanítóképzők adattárának elkészítése volt. Az adattár tartalmazza a kutatás során fellelt tanítóképzők olyan fontosabb adatait mint a székhely, a fenntartó, az iskola jellege, az alapítás éve, ahol az szükséges volt, a megszűnés éve és a fellelhető értesítőiket az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (a továbbiakban OPKM) és az Országos Széchényi Könyvtár (a továbbiakban OSZK) állományában. Az adattár röviden bemutatja az értesítők alapján az iskola történetét, a következő felosztásban: alapítás körülményei, a szervezeti és intézményi változások, valamint a háborúk és a forradalmak hatása. Végül az egyes iskolák fontosabb statisztikai jellemzőinek bemutatása volt a cél: a tanulólétszám alakulása vallási megoszlásban, a tanárok száma, illetve a tanulók létszámának bemutatása a szülők foglalkozása szerint. A kutatás során a neveléstörténeti kutatások hagyományos módszerét követtük. Kiválasztottuk és feltártuk az elsődleges forrásokat melyek belső forráskritikájának elvégzésekor különös tekintettel voltunk a forrás tartalmi hitelességére, az őszinteség kritikai vizsgálatára, valamint az egzaktság vizsgálatára. Elsődleges forrásnak tekintettük a képzők által kiadott értesítőket, és a Magyar Tanítóképző című folyóiratot, a vallás- és közoktatásügyi miniszteri jelentéseket valamint a Magyar Statisztikai Évkönyvek adatait a vizsgált időszakban. Az adattár elkészítéséhez kutatásunk fontos feladatának tekintettük a tanítóképzők által kiadott iskolai értesítők felkutatását, áttanulmányozását. Az értesítők kritikai vizsgálatakor figyelemmel kellett lennünk a dokumentum műfaj jellegzetességeire, mivel a fenntartó és a nyilvánosság felé az értesítő mutatja be az iskola által elért eredményeket, feltételezhető, hogy sok minden kimaradt belőlük. Bár a legtöbb értesítő leírja a nehézségeket, melyekkel az iskola küszködött az iskolaév során, a fejlesztések, bővítések szükségességének nyilvánosságra hozatala az iskola jól felfogott érdeke volt. Az adattárban található iskolatörténetek nagyban hozzájárultak a disszertációban tárgyalt fejezetek megírásához. Oktatáspolitikai, társadalomtörténeti háttérrel szolgáltak, valamint a képzők jellegzetes problémáinak megismerését segítették. Több esetben támpontot nyújtottak egy – egy képző fennállásának, alapításának pontos adataival kapcsolatban.

Studying the 130 years history of the Hungarian teachers’ training secondary schools for infant classes (henceforth teachers’ training schools) resulted more new data, which are unique. We introduced that the growth of primary schools number how took effect on teachers’ training, on the number of teachers’ training schools and on the number of pupils. We analyzed the affects on teachers’ training the headcount of teachers working in elementary schools, the number of graduated and unqualified teachers such as the number of those who were not able to teach in Hungarian. In connection with the teachers’ training schools we introduced the run of their number, the complexion of the maintainers and the regional spread of the school-type. Whereas it was possible we reviewed the number of teachers and classrooms, their equipment with practicing schools, and the teaching language. We studied the difficulties of observing the Act 38 /1868. We have analyzed the influential factors such as the education policy of the governments, laws and orders, the local, systemic and social pressings that played a role in the permeation of the school type. We discovered an analyzed the changes of pupils headcounts by the maintainers, and gender. Whereas it was possible we introduced the number of graduated pupils, and the number of those who went in for teaching. When it was justified we presented the reduction the number of pupils, and the reasons of it. The other aim of our work was, to prepare the data basis of the Hungarian teacher training secondary schools. The data basis was made on the ground of the annuals of the schools. It is important to remark, that the data basis is presumably not complete. Some of the schools did not published annuals, so we tried to collect data about them from other sources, e.g. from the annuals of other schools, periodicals, ministry reports, monographs. In such cases we represented the sources, the data came from. The history of these schools are not reported , the data basis contains just the main informations, like the settlement’s name, the maintainer, and the period of existence. Writing the history of the schools we dealt with the most important episodes in the schools life, e.g. new buildings, moving, contractions, epidemics, confiscation of school buildings, and all the important events that was not frequent from year to year. In out work we adopted the methods of history research. We identified, examined the primary sources, and interpreted them. For the interpretation we used the contemporary secondary sources as well. Then we made the synthesis, and the historical exploration. We defined the annuals of the schools, the periodical ‘Magyar Tanítóképző’ (Hungarian Teachers Training) and statistical annuals as primary sources. Examining the primary sources we were reckon with the content accuracy, sincerity and exactiveness. Comparing the sources, we found variances in the hard data (number of pupils) of a school year between the statistics of the year and the long period statistics. Accordingly we had to use the data published in the annual ministry reports. The shortcoming of the annuals made impossible the re-enactment of headcount data, many of them perished, the file is incomplete.