Ennek a gondolatnak a során tanácsolták számomra Gratz Gusztávval való foglalkozást, aki a két világháború közötti magyar integrációs eszme egyik fontos képviselője volt. Szakdolgozatomban az integrációs gondolatot tágan értelmezem. Benne foglaltatik az Európa-gondolatok különböző formái, de az integrációs eszme regionális változataira, a közép-európai együttműködésre is nagy súlyt fektetek, ami magyar viszonylatban különösen fontos volt. Ez igaz annak ellenére is, hogy ezek a tervezetek saját korukban nem valósultak meg, pláne nem a közép-európai föderáció, de az Európai Unió valóssággá vált. Szakdolgozatom első fejezete az Európa-gondolatok 1914 előtti általános vonásait mutatja be. Kitérek a meghatározó személyekre művekre, folyamatosan jelenlévő gondolatokra, koncepciókra. A következő rész Gratz Gusztáv rövid politikusi pályarajza, mely megemlíti tanulmányi éveit, politikai karrierjének alakulását, közszereplését, publicisztikai, közírói, történészi munkásságát. A fő rész Gratz Gusztáv viszonyát, reakcióját, gyakorlati tevékenységét vizsgálja az integrációs gondolattal kapcsolatban. A Páneurópa-mozgalom, Briand-tervezet, Tardieu-terv, osztrák-német vámunió stb. megtárgyalására itt kerül sor. Itt említem meg gyakorlati szervezőmunkáját is és a kortársairól is itt szólok.