Szakdolgozatomban két eltérő (2012-es szárazabb, 2014-es csapadékosabb) évjáratban a fungicidkezelés (kezeletlen, kétszer kezelt), a tőszám (35,45,55,65 ezer tő/ha), valamint az eltérő genotípusú hibridek alkalmazásának hatását vizsgáltam. A kutatásom célja az volt, hogy a fent említett tényezők hogyan befolyásolták a növénymagasság és szárdőlés mértékét valamint a különböző gombás eredetű betegségek megjelenését, elterjedését és ezek együttesen, mily módon hatottak a vizsgált hibridek termésmennyiségére. A vizsgált fajták az eltérő genetikai tulajdonságaikból adódóan eltérő növénymagassági, szárdőlési, fertőzöttségi, vízhasznosítási értékeket és hozamot produkáltak. A genotípusok közti különbségeket az alkalmazott fungicides állományvédelem is tovább fokozta. A vizsgált paramétereket legnagyobb mértékben az évjárat, azon belül a csapadékeloszlás és a hőmérséklet (hőség- és hidegnapok váltakozása) befolyásolta. Összességében megállapítható, hogy 2012-es év szárazabb, a 2014-es év csapadékosabb volt a 30 éves átlaghoz viszonyítva, azonban az állomány fertőzöttsége a szárazabb évben mégis nagyobb volt, amely az egyenletlen csapadékeloszlással magyarázható. A vizsgált kórokozók mind a két évjáratban felléptek, és fertőzték az állományt, de a 2012-es évi fertőzöttségi értékek jóval magasabban alakultak.