Hallgatói dolgozatok (Nem GTK tanszéken írt dolgozatok)

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

Böngészés

legfrissebb feltöltések

Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 62)
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Ciroktermesztési fajtakísérletek kivitelezése kisparcellás és üzemi körülmények között
    Berényi, Zsófia; Seres, Emese; DE--Gazdaságtudományi Kar
    Dolgozatomban a Debreceni Egyetem Nyíregyházi Kutatóintézetében végeztem kisparcellás fajtaösszehasonlító, illetve Hódmezővásárhelyen, Prügyön és Gödrén mikrobiológiai készítmény alkalmazásával összehasonlító termesztési kísérletet. A kisparcellás kísérlet során 7 cirokfajtát, míg az üzemi esetében 1 adott fajta, az ES Shamal üzemi technológiás, MV Supary mikrobiológiai készítménnyel kezelt és kontroll kezeléseit hasonlítottam össze. A kisparcellás kísérlet egy véletlen blokk elrendezéses kísérlet volt, ahol NDVI, SPAD, növénymagasság, ezerszemtömeg, termésátlag, nedvességtartalom méréseket végeztem. Az üzemi kísérletek esetében a különböző talaj-és éghajlati viszonyokat és az MV Supary hatását együttesen viszgáltam. Az üzemek esetében készítettem költségszámításokat is, melyek alapján következtetéseket vontam le. A kapott eredmények és javaslatok segíthetik az üzemek fajtaválsztását, illetve bemutatják, hogy milyen techgnológia mellett érdemes mikrobiológiai készítményt alkalmazni.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Korszerű tartástechnológia hatása Limousine szarvasmarha-állomány termelési mutatóiban
    Vincze, Ervin; Czeglédi, Levente; DE--Gazdaságtudományi Kar
    Szakdolgozatomban egy Limousine húsmarhatartó telepen végeztem kutatást termelési mutatókra vetítve. Az általam vizsgált telepen tartástechnológia korszerűsítés ment végbe. Kíváncsi voltam, milyen hatása van egy fejlett technológiának az állatok szaporodásbiológiai és súlygyarapodással kapcsolatos adataira. A rendelkezéseimre álló adatok kiértékelése után különböző statsiztikai számításokat végeztem. A kapott eredmények azt mutatták, hogy a borjak elhullása szignifikánsan különbözik a beruházás előtti és utáni időszakok között, továbbá a növendék bikák és üszők 205 és 365 napra korrigált súlya is eltérő. A napi tömeggyarapodást illetően csak a hizlalásba fogott bikák értek el jobb eredményt. Összességében elmondható, hogy a mai modern húsmarha fajták igényeit könnyebben ki lehet elégíteni, egy fejlett tartástechnológia mellett.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A koraiság szerepének vizsgálata a cirokfélék (Sorghum bicolor) zónázott levélfoltosság (Gloeocercospora sorghi) elleni rezisztencia nemesítésében
    Gresku, Noémi; Seres , Emese; Jóvér, János; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    Dolgozatomban felvételeztem a cirokfélék beltenyésztett vonalainak és azok hibridkombinációinak a fertőzöttségi mértékét, az egy parcellában lévő beteg tövek számát és a koraiságukat. Arra kerestem a választ, hogy ha a betegésre történik szelekció figyelembe kell-e venni a koraiságot, illetve a három paraméter milyen összefüggésben van egymással. Továbbá számoltam Hardy-Weinberg populációgenetikai egyensúlyt, hogy megtudjam az általam felvételezett betegség szempontjából az allélok egyensúlyban vannak-e. Ezen felül hisztogramokban és "3D cubeplot"-ban ábrázoltam az eredményeket.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A bodzatermesztés ökonómiai jellemzése adott gazdaságban
    Legény, Szabolcs Máté; Apáti, Ferenc; DE--Gazdaságtudományi Kar
    A dolgozatom témája a bodzatermesztés ökonómiai jellemzése. A dolgozatom első részében bemutattam a bodza agrotechnikáját, ökológiai igényét. Majd felvázoltam, hogy hogyan történt az információ gyűjtés. Az eredmények és azok kiértékelésében számoltam költségeket, ráfordításokat, jövedelemtermelő képességet, hatékonyságot, beruházás gazdaságosságot. Levontam a következtetéseket és javaslatokat tettem. Összegeztem a kapott eredményeket és következtetéseket.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Búzatermesztés hatékonyságának és eredményeinek vizsgálata különböző adottságú területeken, eltérő vízellátás mellett
    Szabó, Áron Gyula; Dóka, Lajos Fülöp; DE--Gazdaságtudományi Kar
    Szakdolgozatom témája egy adott búzafajta terméseredményeinek mezőgazdasági és gazdasági értékelése. A kísérlet során három különböző földterületen vizsgáltam a búzatermesztés hatékonyságát. A három földterület közül kettő már évek óta művelt volt, míg a harmadik egy nemrég művelésbe vont. A régebb óta művelésben lévő egyik parcellán az öntözés lehetősége is adott volt. Mindhárom mezőgazdasági területen azonos művelési módot alkalmaztam. Az elvetett búzafajta mindhárom parcellán Mv Nádor típusú volt. A termelésre ható tényezőket lejegyeztem. A termeléshez kapcsolódó bevételeket, költségeket és eredményeket egyaránt vizsgáltam.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Támrendszeres konzervuborka termesztés tapasztalatai
    Kállai, Máté; Takácsné Hájos, Mária; DE--Gazdaságtudományi Kar
    Szakdolgozatom célja, a hazai konzervuborka termesztés technológiájának részletezése, az ahhoz szükséges tudás ismertetése. A hazai konzervuborka termelés válságba jutása, valamint a jelenlegi problémákra való megoldások felvetése.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    A 2022-es orosz-ukrán konfliktus hatása, a KITE Zrt. főbb agronómiai kereskedelmi üzletágaira
    Őri, Zsolt; Dóka, Lajos Fülöp; DE--Gazdaságtudományi Kar
    A szakdolgozat a 2022-es orosz-ukrán konfliktus hatásait vizsgálja a KITE Zrt. főbb agronómiai kereskedelmi üzletágai szemszögéből. Az elemzés során megvizsgáltam a konfliktus okait, körülményeit, és feltérképeztem a KITE Zrt. műtrágya-, és terménykereskedelmi üzletágának beszerzési, valamint értékesítési folyamatait, és forgalmi adatait ahhoz, hogy feltárjam a konfliktus hatásait ezen üzletágak üzleti tevékenységére. Az elvégzett elemzések között szerepelt még a kereskedelmi adatok és piaci trendek elemzése, a hazai és nemzetközi agrárpiacok vizsgálata. A szakdolgozat célja tehát a konfliktus hatásainak vizsgálata, és hogy segítsen a jelenlegi helyzet jobb megértésében, a kockázatok felmérésében és a megfelelő kereskedelmi döntések meghozatalában. Azonosítottam a lehetőségeket és a kihívásokat, amelyekkel a KITE Zrt. szembesült a konfliktus hatásai következtében. Az elemzések eredményei alapján, a konfliktus hatásait figyelembe vevő ajánlások lettek megfogalmazva a KITE Zrt. számára, melyek segíthetnek a háborús konfliktus utóhatásainak enyhítésében, és a fenntartható, sikeres működésben.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Limousin borjak hízlalási eredményei a születési évszak függvényében
    Baranyai, Zsanett; Czeglédi, Levente; DE--Gazdaságtudományi Kar
    Szakdolgozat célja, hogy vizsgálja a különbségeket a limousin húsmarha borjak hizlalásában évszakok függvényében. A vizsgálatot egy olyan húsmarhatenyésztő vállalkozásnál készült, ahol folyamatos elletés a jellemző. Így az eredmények összehasonlítására a téli és nyári születésű növendékek eredményei lettek össze hasonlítva. Az adatokból számítva lett az ellési arány, a 205 napra és 365 napra korrigált választási súly eredmények, hizlalás alatt elért súlyok, elhullási mutatók. Különböző szakirodalmak alapján pedig össze gyűjtésre került a szezonális és folyamatos ellés közti különbségek.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Szemescirok hibrid vonalainak vizsgálata és értékelése az aszály idején
    Szabó, Luca; Szabó, András; Jóvér , János; DE--Gazdaságtudományi Kar
    Szakdolgozatomban vizsgáltam a szemescirok hibrid vonalait, majd értékeltem azokat. Vizsgáltam továbbá a szélsőséges időjárás hatását, illetve a hazai mezőgazdaság helyzetét. Megfigyeltem a különböző cirok vonalaknak ezermagtömegét, bugánkénti szemszámát, magasságát, levélét, hozamát és beltartalmi értékeit. Ezen adatok alapján értékeltem a parcellánkénti összes hozamot, illetve hozam komponenseit. Ezek alapján a jelenleg fennálló folyamatos változások, természeti és gazdasági átalakulások hatására stratégiai tervvel szolgálhatunk a mezőgazdaság számára.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Alternatív és hagyományos nagyüzemi nyúltartás összehasonlítása
    Zakar, Zsombor; Posta, János; DE--Gazdaságtudományi Kar
    Szakdolgozatom fő témája a hagyományos nagyüzemi és az alternatív tartásmód közötti különbség bemutatása, valamint a különböző tartás technológiák ismertetése. A tartásmódok előnyeit és hátrányait, állatjóléti szempontok alapján és gazdasági tényezők alapján ismertetem. Mivel az utóbbi években egyre elterjedtebb a gondolkodás mód, mely szerint az állatokat a nagyüzemi hagyományos tartásmód helyett , a természethez minél közelebb álló, alternatív rendszerekben kell elhelyezni. Az elmúlt évek szakirodaémait áttanulmányozva és kielemezve, egy szakirodalmi áttekintést készítettem, ahol nem csak a termelési eredményeket vettem figyelembe, hanem az állatok választását is. Célom, hogy a témakör kielemzésével, eloszlassam a témával kapcsolatos tévhiteket és egy racionális látásmódot nyújtsak a laikusak számára.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A Brojler hizlalás eredményessége, pellet illetve szalma alomanyag használata esetén
    Laczai, Ádám József; Czeglédi, Levente; DE--Gazdaságtudományi Kar
    Dolgozatommal szerettem volna bemutatni a Brojler csirkék nevelésével és tartásával kapcsolatos szakmai előírásokat, ismereteket. A telephelyeken törekednek a madarak védelmére és a csirkék egészségének megóvására. Fontos a telephelyek számára a csirkék jólétének biztosítása is a nevelés során. A nevelést megkönnyíti a fejlett technológiák kialakulása, azonban a megfelelő szakmai tudás, a pontos munkavégzés, ezen felül a megfelelő szervezés nélkül a technológiákkal önmagukban nem lehetne a legjobb termelést, nevelést elérni. Fontos kitérni az alomanyag fontosságára is, hogy az mennyire befolyásolja a Brojler csirkék egészségét és nevelését, sőt milyen pozitív és negatív hatásaik lehetnek a csirkékre nézve. Az alomanyagok közül a pellet és a szálas szalma alomanyag összehasonlítását választottam. Bebizonyosodott, hogy a Brojler csirkéknél különbség van a két alomanyag alkalmazása során. A kutatásnak köszönhetően elmondható, hogy a pellet jobb alomanyagnak minősült a szálas szalmával szemben.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Csemegekukorica genotípusok termésmennyiségének és -minőségének elemzése a Hajdúságban
    Sárközi, Péter; Dóka, Lajos Fülöp; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    Dolgozatomban 18 csemegekukorica genotípus termésmennyiségének és -minőségének elemzését végeztem. A csemegekukorica értékes élelmiszernövény, a legnagyobb területen termesztett szántóföldi zöldségnövény. A csemegekukorica az agrárexportunk jelentős részét teszi ki és világviszonylatban is az élmezőnyben termelünk, ezt bővebben a bevezetésnél fejtem ki. A szakirodalmi áttekintésnél többek között kitérek a csemegekukorica származására, beltartalmára, tápanyagellátására, növényvédelmére, öntözésére, illetve betakarítására. A 2. fejezetben részletezem a kísérleti terület talaját, az alkalmazott agrotechnikát és az időjárási jellemzőket. A 3. fejezetben többek között elemeztem öntözött és öntözetlen körülmények között a csuhéjas és fosztott csőtömeg, a csőhossz, a csőátmérő és a terméseredmény adatait. Az utolsó fejezetben pedig részletezem a legjobb eredményeket elért csemegekukorica hibrideket.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az agrotechnikai elemek és az állománysűrűség vizsgálata két napraforgóhibrid esetében
    Tóth, Réka; Dóka, Lajos Fülöp; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    A sikeres napraforgó-termesztés egyik alappillére a megfelelő agrotechnikai elemek használata. A termésmennyiség és minőség szempontjából az állománysűrűséggel és a vetésidővel kapcsolatos vizsgálatok nagyon fontosak. A kísérletben nagy hangsúlyt fektetek a különböző vetési időkre, az állománysűrűségre, valamint a napraforgó hibridek termésmennyiségének az alakulására.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Hagyományos és precíziós növénytermesztés összehasonlítása ökonómiai jellemzők alapján
    Lehel, Bernadett; Bojtor, Csaba; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    A precíziós gazdálkodás a növénytermesztés technológiai fejlődésének legújabb irányvonala. Az új innovatív megoldások, műszaki és agronómiai lehetőségek fejlődése által a növénytermesztés számos területen hatékonyabbá válik, biztosítva ezzel az egyes részterületek és beavatkozások optimalizálását. A hatékonyság elsősorban költségoldalon jelenik meg, a különböző inputanyagok, valamint az üzemanyag megtakarításából származó költségcsökkentés ökonómiai előnyként jelentkezik egy gazdaság számára. A precíziós gazdálkodásra való átállás elsősorban a nagyobb, tőkeerősebb gazdaságoknál figyelhető meg, ennek kapcsán pedig fontos célom volt elvégezni egy komplex beruházás-gazdaságossági elemzést a választott mintagazdaságban, amely segítségével kimutatható a hagyományos és a precíziós technológiák közötti ökonometriai eltérés. A célom megvalósításához a Geo-Terra 96 Kft. hagyományos és precíziós gazdálkodásra vonatkozó adatait használtam, amely a precíziós gazdálkodásra való átállás előtt és azt követően mutatja be a gazdálkodás főbb ökonómiai paramétereit. Azt vizsgáltam, hogy az a beruházás, amit ők tettek a technológiaváltás érdekében, megtérülő beruházás volt-e, illetve milyen időtávon térülhet meg.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Néhány invazív gyomnövény allelopatikus hatásainak vizsgálata a fehérmustár (Sinapis alba L.) csírázására és kezdeti fejlődésére
    Csáky, Gergely; Szilágyi, Arnold; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    Szakdolgozatomban 3 invazív gyomnövényfaj, az ázsiai gyapjúfű (Eriochloa villosa [Thunb.] Kunth), az amerikai alkörmös (Phytolacca americana L.) és a fenyércirok (Sorghum halepense L.) gátló allelopatikus hatását tanulmányoztam fehér mustár (Sinapis alba L.) tesztnövényen. Kísérletem célja volt bizonyítani a kultúrnövények és a gyomnövények közötti kölcsönhatást, mivel ezzel átfogó képet kaphatunk a gyom-kultúrnövény közötti versengésről. A gyomnövények fejlődésük során vizet és nélkülözhetetlen tápanyagokat vesznek el a kultúrnövénytől, illetve káros vegyületeket kibocsájtva gátolják a kultúrnövények csírázását, fejlődését és anyagcseréjét. Vizsgálataim során azért választottam ezt a három invazív gyomnövényt, mivel az utóbbi években egyre nagyobb területen károsítanak. Ezek a gyomnövények a kapás kultúrák újabban megjelent károsítói.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A ponty (Cyprinus carpio) haltenyésztésének rendszere az ezüstkárász (Carassius auratus gibelio) és a harcsa (Silurus glanis) vonatkozásában
    Tar, Balázs Alex; Bársony, Péter; DE--Gazdaságtudományi Kar
    A ponty haltenyésztésére vonatkozó összefüggések vizsgálata a kárász megjelenése következtében. A Magyarországon működésben lévő tógazdaságok jellemzése népesítési módszer szerint. Az invazív halfajok hatásának bemutatása a termelési szerkezetben. Az ezüstkárász biológiájának, hatásainak ismertetése a pontycentrikus halgazdaságok tekintetében. A harcsa biológiájának és pozitív hatásainak bemutatása ezüstkárász fertőzöttség esetén.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az állománysűrűség és a fungicides kezelések hatása a napraforgó hibridek fenometriai tulajdonságaira és terméseredményeire
    Major, Dániel; Dóka, Lajos Fülöp; DE--Gazdaságtudományi Kar
    A napraforgó (Helianthus annuus L.) világ és hazai viszonylatban is az egyik legfontosabb olajnövény. Termesztésének sarkalatos pontjai közé tartozik a vetéstechnológia és a növényvédelem, ezért a megfelelő tőszám megválasztására és a gombaölőszeres kezelések alkalmazására érdemes kellő figyelmet fordítani. A növény bizonyos fenometriai tulajdonságara és a terméseredményére a tőszámbeállítás és a fungicidkezelések egyaránt képesek hatást gyakorolni, továbbá a hibridek is különböző módon reagálhatnak ezekre. A fenometriai adatokat és a terméseredményt az évjárathatás is befolyásolhatja, ennek pedig a napjainkban előtérbe kerülő klímaváltozás miatt van nagy jelentősége. Ebből kifolyólag fontos, hogy a termesztés során olyan hibridet tudjunk alkalmazni, amely az agrotechnikai elemek mellett a különböző évjárati sajátosságokhoz is jól alkalmazkodik.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A kukorica termésmennyiségeinek és beltartalmi értékeinek összehasonlítása különböző tápanyagszinteken és évjáratokban mono- és bikultúrás termesztésben
    Szekeres, Sándor Imre; Dóka, Lajos Fülöp; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    A tápanyagok mennyisége alapvetően befolyásolja a növények fejlődését, termésmennyiségét és a beltartalmi értékeiket. Ezen kívül még fontos külső tényező a tenyészidőszakban lehullott csapadék mennyisége és eloszlása. Az utóbbi mennyisége nem befolyásolható tényező, ezért kiemelkedően fontos az időjárási tényezők által legkevésbé befolyásolható és a különböző tápanyagszintekre legkedvezőbben reagáló kultúrákkal kapcsolatos vizsgálatok végzése.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Búza termesztés vizsgálata bikultúra vetésváltásban eltérő műtrágya adagok mellett
    Gyenge, Krisztina Napsugár; Dóka, Lajos Fülöp; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    Búza termesztése bikultúrában a különböző műtrágya adagok mellett elért eredményeit vizsgáltam. A vizsgálat során növénymagasságot, levélterület indexet, klorofilltartalmat, termésmennyiséget és beltartalmi értékeket figyeltem. A beltartalmi értékek közül a fehérjetartalmat, a sikértartalmat és a szedmentációs értéket néztem. A vizsgálatok során három műtrágyázási adag mellett vizsgáltam a különböző mutatókat. A kísérlet során két tenyészidőszakot hasonlítottam össze a 2016/2017-est és a 2017/2018-ast. A két tenyészidőszakban különböző műtrágyázási módok mellett elért eredményeket nem csak az adott évben hasonlítottam össze, hanem a két tenyészidőszakot is. A vizsgálatban a GK ÉLet és GK Csillag termesztése történt.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A munkaerőpiaci versenyképességet támogató kulcskompetenciák az iskolai pályaorientáció tükrében
    Makranczi, Réka; Juhász, Erika; DE--Gazdaságtudományi Kar
    Diplomadolgozatomban a középfokú oktatási intézmények pályaorientációs tevékenységét vizsgáltam, valamint annak szerepét a munkaerő-piaci versenyképességet támogató kulcskompetenciák terén. Dolgozatomban arra kerestem a választ, hogy a különböző középfokú intézménytípusokban hogyan működik a pályaorientációs gyakorlat, annak milyen elemei valósulnak meg, illetve a diákok mire tartanának igényt. Továbbá kíváncsi voltam arra, hogy milyen mértékben van jelen az életútszemlélet az intézményi pályaorientációban, és az azt igénybe vevők körében. Nem utolsó sorban érdekelt az is, hogy e tevékenység milyen hatással van a kulcskompetenciák fejlődésére, azok azonosítására. Kutatásomban kérdőíves módszerrel mértem fel a diákok véleményét, míg a pedagógusokat interjúzás során kérdeztem meg.