A célunk az volt, hogy bebizonyítsuk, hogy a kukorica iszap hozzákeverése a szennyvíziszaphoz megnöveli a biogáz kihozatalt. Közvetlenül a tornyokba kellett feljuttatni a nyers kukorica iszapot, hogy a többi műtárgyat megkíméltjük a többlet „munkától” illetve a zsíros szennyeződésektől. A biogáz képződése nem egyenletes a telepen, a képződő mennyiség jelentősen függ, a beérkező szennyvíz mennyiségétől és minőségétől. A biogáz képződésében megfigyelhetőek kisebb-nagyobb ingadozások a környezet megváltozása miatt, hiszen a mikroorganizmusnak alkalmazkodniuk kellett az új körülményekhez minden esetben. A konzervgyár működése előtti és működése közbeni időszak összehasonlítása során 26%-kal több biogázt tudtunk kinyerni, amikor kukorica iszapot adtunk fel a tornyokba, így megnövekedett az előállított villamos energia mennyisége is. Emiatt még kevesebb energia felvásárlására volt szüksége a telepnek. A kukorica iszap hozzáadása megnövelte a tornyokban a száraz anyag tartalmat, ami megnövelte a képződő biogáz mennyiségét.