Evaluation of funding programmes is a natural expectation of all stakeholders (donors, acceptors, policy makers, broad public), driven by the absence of institutionalised feedback mechanisms, such as the market itself in market economy context. The research concentrates on the international comparative assessment of evaluation methods developed and tested in mid-term programme evaluation contexts in the EU-12, preceded by EU-12 Cohesion Policy development results and the comparative analysis of EU-12 regional programmes in the 2007-13 EU programming period. The subjects of the research are EU co-financed regional development programmes, evaluations and evaluation methods of the EU-12 countries (EU-10 and EU-2 countries), with emphasis on Bulgaria, Malta and Romania. The regional programme analysis, includes a Cohesion Policy results analysis to assess the contribution of Cohesion Policy to the main overall development indicators of the EU-12 countries, and the changes of their in-country regional level indicators after accession to the EU. The analysis also covers the context, the programming approach, and the relative financial weight of regional programmes within the NSRFs in the EU-12. In the methodology analysis, I assessed three methods (Simple Progress Overview Tool, Post-contractual Assessment and Lead Time Assessment) in detail and have presented two to four international examples per method to clarify their scope, limitation and potential outcomes of their application. I tested them against my three working hypotheses on methodology analysis to assess their objectivity and evaluation objective linkage, simplicity, robustness and flexibility. The research shed light on the fact that countries followed different approaches but gained similar patterns in defining the focal points of regional operational programmes and their mid-term programme evaluations and that these methods may be used in contexts different from EU funded programmes as well. The analysis also revealed that mid-term evaluations should focus more on the achievements and their enhancement than on the improvement of programme implementation considerations. What is most important of all, is that though Cohesion Policy justifiably promoted country development on aggregate country level, however, it could not counteract sufficiently the growing interregional polarisation in EU-12 countries, which have grown dramatically over the 2004-2011 period.

A támogatási programok értékelése természetes elvárás az összes abban érdekelt fél (támogatók, kedvezményezettek, politikai döntéshozók, széles közvélemény) szempontjából. Ennek fő oka az olyan közvetlen intézményesített visszacsatolási mechanizmusok hiánya, mint amilyen maga a piac a piacgazdasági keretek között. A kutatás az EU-12-ben (az Európai Unió 2004-ben csatlakozott tíz, és 2007-ben csatlakozott két tagállamában) a 2007-13 időszakban széles körben alkalmazott közbenső programértékelési módszerek nemzetközi összehasonlító elemzésére fókuszál, melyet az EU-12 Kohéziós Politikai beavatkozások regionális különbségekre gyakorolt hatásainak elemzése és regionális (operatív) programjainak összehasonlító elemzése alapoz meg. A kutatás tárgyai az EU-12 országok, ezen belül is kiemelten Bulgária, Málta és Románia EU társfinanszírozású regionális fejlesztési programjai, értékelései és főként értékelési módszerei. A regionális programok elemzése során a tagállami fejlettségi hátterek bemutatását követően a Kohéziós Politika országos és regionális fejlődésre gyakorolt hatását elemeztem, melyet a tagállamok regionális fejlesztési intézkedéseinek strukturális és formális elemzése egészített ki, néhány regionális fejlesztési program közbenső értékeléseinek felhasználásával. A három kiválasztott közbenső értékelési módszert (Simple Progress Overview Tool – SPOT, Post-contractual Assessment – PCA and Lead Time Assessment – LTA) részletesen bemutatva, kettő-négy ország konkrét példáján keresztül szemléltettem használatukat annak érdekében, hogy tisztázzam és elemezzem korlátaikat és alkalmazásuk várható eredményeit. Minden módszert három módszertani hipotézisem alapján vizsgáltam meg, hogy felmérjem mennyire objektívek, mennyire kapcsolódnak a beavatkozási célokhoz (értékelési témákhoz), mennyire egyszerűek és robosztusak, illetve rugalmasak és testreszabhatók. A kutatás rávilágított arra, hogy a vizsgált országok különböző megközelítést követve is számos hasonlósággal rendelkeztek a regionális operatív programok és közbenső értékelések fókusz¬területeinek megfogalmazása terén. A kutatás eredményeképpen igazolást nyert, hogy a bemutatott programértékelési módszerek az európai uniós támogatási programoktól eltérő környezetben is rugalmasan alkalmazhatók. Az elemzés rávilágított, hogy a közbenső értékelések során javasolt nagyobb hangsúlyt helyezni az elért eredmények számba vételére és értékelésére, mint a program végrehajtási szempontjainak elemzésére. Lényeges kutatási eredmény, hogy az EU-12-ben a Kohéziós Politika bár bizonyíthatóan hozzájárult az egyes országok fejlődéséhez, az országokon belüli növekvő regionális különbségek ellensúlyozásához elégtelennek bizonyult.