Hazánk természeti adottságai mezőgazdasági termelés szempontjából az átlagosnál kedvezőbbek, hiszen több mint 4,5 millió, ha mezőgazdasági termelésre alkalmas, művelhető földterülettel rendelkezünk.

A térben és időben egyaránt nagyon változó vízháztartási szélsőségek jellemzőek a Kárpát-medencére. Magyarország vízgazdálkodás szempontjából a „legek” országa, mivel 10 év átlagában rendszeresen 2-3 év belvizes, míg 2-3 év aszályosnak tekinthető. Ezek az extrém vízgazdálkodási szélsőségek gyakran azonos évben és nagyrészt azonos régióban következnek be, amelyek a jövőben egyre gyakoribbak lehetnek különösen az alföldi régiókban.

A fentiek alapján a kutatás céljául tűztük ki, hogy az általunk kiválasztott két mintaterület (a Nyírség és a Szolnok- Túri Sík) példáján keresztül megvizsgáljuk a belvíz és az aszály kialakulásának körülményeit környezetinformatikai eszközökkel. A kutatás során először az AGROTOPO adatbázis alapján meghatároztuk, hogy melyek a belvíz az aszály kialakulására hajlamos területek.

Továbbá elmondható, hogy az elmúlt évek földhasználatában bekövetkezett változások is befolyásolták a vízgazdálkodási szélsőségek kedvezőtlen hatásait, az érintett térségek lefolyási és összegyülekezési folyamatainak módosításával. Emiatt a CORINE Land Cover alapján kiértékeltük a mintaterületekre jellemző földhasználati kategóriákat. Továbbá 2003-2013 közötti időszakra jellemző NDVI értékek meghatározását követően kiértékeltük, hogy a belvíz illetve aszály hatása mutatkozik-e terméskiesésben az adott területeken. Eredményeink alapján megállapítható, hogy környezetinformatikai eszközök segítségével nagy térbeli kiterjedésben lehet vizsgálni a belvíz és az aszály kialakulásának körülményeit.