Az értekezés a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Iskolája kutatási gyakorlatának biostatisztikai vonatkozásait tekinti át: jellemző kutatási projekteken és azok eredményein keresztül képet ad arról, hogyan lesz a nyers adattömegből biostatisztikai módszerek alkalmazása révén áttekinthető, értelmezhető üzenet, amelyből az általános és helyi (jellemzően kistérségi) egészségpolitikai döntés-előkészítés szintjén hasznosítható következtetések vonhatók le. Bemutatja, mennyivel nyújt többet a korszerű módszerekre alapozott elemzés a hagyományos megközelítéseknél, illetve hogyan küszöböli ki azok korlátait, buktatóit, nemegyszer félrevezető torzításait.

Epidemiológiai elemzésekhez a viszonylag legkönnyebben hozzáférhető adatbázisok közé tartoznak a halálozási nyilvántartások. A mortalitás elemzésének metodológiai fejlesztésein keresztül bemutatva a biostatisztikai módszerek alkalmazását, ismertetjük egy országos szintű, az öngyilkosság miatti korai halálozás és az életszínvonal közötti kapcsolatot feltáró elemzés módszereit, eredményeit és azok lehetséges értelmezését.

Egy másik halálozási elemzés bemutatásával, amely specifikusabb okból: daganatos halálozási halmozódás gyanújának felmerülése miatt az érintett megye településeinek szintjén zajlott, áttekintjük az instabil halálozási mutatók Bayes-féle statisztikai elméleten alapuló korrekciójának és a térinformatikai megjelenítés alkalmazásának előnyeit és jelentőségét.

A harmadik halálozási elemzés még specifikusabb, egy kórház alkalmazottaira vonatkozik, akik körében a daganatos halálozás gyakoriságának emelkedését tapasztalták, s az előzményekben munkahelyi kémiai expozíció volt kimutatható. A vizsgálat célja az volt, hogy felmérjük a halmozódás mellett szóló statisztikai bizonyíték mértékét, függetlenül attól, hogy az oki kapcsolatban áll-e az expozícióval.

A mortalitási elemzések mellett a kutatási tevékenységünk egyre hangsúlyosabb része a morbiditás vizsgálata. 1998-ban a Népegészségügyi Iskola és az ÁNTSz együttműködésében vette kezdetét a Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtés Program, az ország első célzott alapellátási betegségregisztrációs rendszere. Ismertetjük a rendszer működtetésével, az adatok feldolgozásával, értelmezhetővé tételével kapcsolatos követelmények és eljárások biostatisztikai vonatkozásait.