Lovak tenyészértékbecslése a díjugrató sportban elért teljesítmény alapján

Absztrakt

Ma már a hazai sportlótenyésztés is növekvő érdeklődéssel fordul a tudományos kutatás felé, mert a tenyészcélhoz vezető szakmai út során alkalmazni kívánja annak eredményét. Ennek a folyamatnak egyik állomása a tenyészértékbecslés módszere, aminek alkalmazásával lehetővé válik az állatok előszelekciója, a tenyésztésre leginkább alkalmas állatok kiválasztása. A vizsgálatok alapjául szolgáló adatokat a Magyar Lovassport Szövetség Díjugrató Szakága bocsátotta rendelkezésemre. A díjugratási teljesítmény mérésére alkalmazott mérőszámokra ismételhetőségi egyedmodellt illesztettem. A teljesítmény értékelésekor variancia komponenseket, valamint örökölhetőségi és ismételhetőségi értékeket becsültem REML módszerrel, a VCE–6 szoftver alkalmazásával. Mindegyik tulajdonság esetén szignifikáns és kicsi (0,02–0,07) örökölhetőségi értékeket, továbbá szignifikáns és kicsi, illetve közepes ismételhetőségi értékeket (0,08–0,25) becsültem, a külföldi szakirodalomhoz hasonlóan. Az eltérő nehézségű versenyszinteken nyújtott teljesítményt vizsgálva, az első négy nehézségi csoport közötti genetikai korrelációk közepesek és szorosak voltak (rg=0,48–1,00). A fenotípusos korrelációk laza (rf=0,07–0,22) összefüggést mutattak az egyes nehézségi szinteken nyújtott teljesítmények között. A tenyészértékek becslését a legjobb lineáris torzítatlan becslés (ismételhetőségi) egyedmodell (BLUP AM) módszerével végeztem a PEST szoftver felhasználásával. A három különböző módszerrel átalakított helyezések alapján becsült tenyészértékek között nagyon szoros (r = 0,97 – 0,99) rangkorrelációs értéket számítottam. A három legnagyobb és megbízható tenyészértékű mén között, két holsteini ló mellett egy magyar sportló Ramzes III–80 Randi is helyett kapott, ami bizonyítja a hazai tenyésztésben rejlő lehetőséget.
A random regressziós vizsgálatokban a legkedvezőbb három mérőszámra illesztettem random regressziós modellt. A varianciakomponensek és a sajátértékek vizsgálata során mindhárom mérőszám esetében az elsőfokú Legendre polinom (LP 1) bizonyult a legjobban illeszkedőnek. Az életkor előrehaladtával a teljesítményt értékelő pontszámok nőttek, a legjobb teljesítményt 9 és 13,5 éves kor között érték el a lovak. Az örökölhetőségi érték 6 éves kortól folyamatosan nőtt, értéke h2 = 0,08 és 0,37 között változott. A szomszédos korcsoportok között igen szoros genetikai és fenotípusos korreláció figyelhető meg. A 7–8 éves korban nyújtott teljesítmény nagyon szoros korrelációban áll az ennél idősebb korban nyújtott teljesítménnyel, míg a 6 éves korban nyújtott teljesítmény közepes korrelációs értéket mutat. Ugyanez igaz a becsült genetikai korrelációs értékekre is. Az első sajátfüggvény hatéves kortól pozitív, tehát a sportteljesítmény alapján történő eredményes kiválasztáshoz legalább két év versenyzési idő szükséges egy sportkarrierjét 4 évesen kezdő ugróló esetében, a jelenlegi versenyeztetési gyakorlat szerint.

Today the Hungarian sporthorse breeders turn their attention to the methods of scientific research, because they intend to apply the results to reach their breeding goals. One element of this process is the method of breeding value estimation, which allow the preselection of animals and chosing the best breeding animals. The Hungarian showjumping data from period 1996–2011 were provided by the Association of Hungarian Sporthorse Breeders. Repeatibility animal model was fitted to these performance measurement variables. Variance components, heritability and repeatability values were estimated using REML method with the VCE–6 software. For each performance measurement variable significant and low (0.02–0.07) heritability values, and significant and low and moderate repeatability values (0.08 to 0.25) were estimated, similar to the foreign literature. Genetic and phenotypic correlations were estimated between different difficulty levels of competition. Moderate and high (rg = 0.48 to 1.00) genetic correlation values were estimated between performance from the first four levels. The phenotypic correlations for all three type of transformation showed low (rf = 0.07 to 0.22) value between the competition levels. Breeding value estimation was carried out with the BLUP repeatibility animal model using the PEST software. Between the estimated breeding values high (r = 0.97 – 0.99) rank correlation values were calculated based on transformed performance measurement variables. Among the three best stallions which have the highest breeding value were two Holsteiner and one Hungarian Sport Horse. This fact proves the possibility of Hungarian sport horse breeding. Random regression model with Legendre polynomial was fitted for the best 3 performance measurement variables. The first degree Legendre polynomial LP (1) proved to be the best–fitting. Performance scores were higher with the increasing age, the best performance was reached between 9 and 13.5 years of age. From six years old the genetic variance has increased steadily, that is reflected in the difference between the genetic potential of the horses. Heritability value from six years of age has increased steadily, h2 varied between 0.08–0.37. Very strong genetic and phenotypic correlation were calculated between neighboring age groups. Genetic and phenotypic correlation values decreased steadily with increasing age between the age groups. The performance at 7–8 years old was correlated very strongly with performance in the older ages, while the performance at age 6 shows moderate correlation with the later performance. Genetic correlation values were similar to this. The first eigen function is positive from 6 years of age, so to become the selection more effective based on sports performance, at least two years in competition are necessary in case of a show jumping horse starting its career at 4 years old.

Leírás
Kulcsszavak
Díjugratás, sportló, tenyészértékbecslés, genetikai paraméterek, teljesítmény mérés, random regresszió, Show jumping, sporthorse, breeding value estimation, genetic parameters, performance measurement, random regression
Forrás