A pedagógus etika és etikai kódexek témakörében íródott hazai szakirodalmi tételek száma igen csekély. A kutatás első szakaszában azonban ebből a szűk körből rekonstruáltunk egy gondolati ívet, melynek vizsgálata során kiderült, hogy a szakirodalom tételei között a kapcsolat bizonytalan, a rendszerváltás előtti problémafelvetést nem követte széleskörű kutatás, továbbá jelentős, biztos alapot kínáló szakirodalom a mai napig nem jött létre. Ezután összehasonlító elemzés segítségével összevetettük eredményeinket az 1995-ös kódex szövegével. Jelentős tartalmi egyezést mutattunk ki, valamint mindkét esetben anomáliákra bukkantunk, melyeket leginkább a kidolgozatlanságnak az eredményei. Nem ismert egy ilyen háttérrel rendelkező pedagógus etikai kódex gyakorlatra vonatkoztatható hatása, ezért célul tűztük ki ennek felmérését. Ekkor kiinduló hipotézisünkként megfogalmaztuk: Az elméleti kidolgozatlanság hatással van a gyakorlatban részvevők gondolataira, koncepcióira. A kutatás első fázisában elméleti áttekintést, valamint összehasonlító eljárást, majd a gyakorlatra vonatkozóan kvalitatív kutatási módszert alkalmaztunk, melynek során öt debreceni iskola igazgatójával készítettünk félig strukturált interjút. Kvalitatív módszerünket leginkább a téma rétegzett, nehezen megfogható, elméleti jellege adja, melynek vizsgálatát első körben egy mély és inkább a minőséget megcélzó felmérés keretében tartottunk leginkább elképzelhetőnek. Bár ezzel lemondtunk arról, hogy a kutatás reprezentatív legyen, mégis részben azért döntöttünk amellett, hogy iskolaigazgatókat kérdezünk meg, mert úgy gondoltuk, hogy vezetőként az általuk elmondottak tartalmazhatják az adott iskola tantestületének, az iskolai élet részvevőinek nézőpontjait is a témánkat illetően. Kb. 172 perces hanganyagunkat olyan iskolákban rögzítettük, melyek az úgynevezett „elit” intézmények közé tartoznak, általános és középiskolák egyaránt szerepelnek kutatásunkban. Munkánkat feltáró kutatásnak tekintjük. A dolgozatunkban megállapítottuk, hogy az általunk megkérdezett tanárok témára vonatkozó ismeretei kérdésesek, valamint nélkülözik a koncepcionális jelleget. Feltártuk a bizonytalanságok okát és azokat típusokba rendeztük, ezen felül pedig új kutatási kérdésekkel és új irányokkal is gazdagítottuk további kutatási terveinket. Megállapítottuk, hogy a szakirodalomhoz hasonló fogalmi pontatlanságok vannak jelen az általunk megkérdezett alanyok között. Összességében igazoltuk kiinduló hipotézisünket.