Az elmúlt időszakban jelentős mértékben megnövekedett a visszaeső bűnözők által elkövetett bűncselekmények száma, amelyekkel szemben mind a rendőri állománynak, mind az alkalmazásban lévő adatbázisoknak, adattáraknak egyaránt nehéz lépést tartani. Az egyre kvalifikáltabb bűnelkövetőkkel szemben a részletes nyomozati munka mellett csak pontos és megbízható adatokat tartalmazó adattárak segítségével lehet hatékonyan fellépni. A bűncselekmények felderítése céljából, fontosnak tartom a téma feldolgozását, mivel a Modus Operandi Nyilvántartás rendkívüli módon elősegíti a nyomozás, felderítés eredményességét. Ezen célból van szükség egy olyan adatbázisra, amely nyilván tartja a bűnügyi szempontból releváns tényezőket, egyben gyors és pontos lekérdezéseket biztosít az arra jogosult felhasználó részére. Véleményem szerint ahhoz, hogy megértsük a Modus Operandi lényegét, működését, szükség van annak bemutatása, hogyan alakult ki és milyen volt a működési mechanizmusa. A terjedelmi korlátokra tekintettel az szakdolgozatomban röviden bemutatom a Bűnügyi Nyilvántartás rendszerét, majd a Modus Operandi Nyilvántartás elhelyezését a rendszerben. A nyilvántartás lényegének megértése céljából a Modus Operandi kialakulását reprezentáltam történeti fejlődésén keresztül mind nemzetközi, mind hazai viszonylatban. Részletesen szemléltetem az egykori rendszer manuális működését, illetve leírást adok a régi ügyfeldolgozás módjáról. Dolgozatomban bemutatom, hogy az informatikai forradalom milyen hatással volt, egyrészt a Robotzsaru integrált ügyviteli, ügyfeldolgozó és elektronikus iratkezelő rendszerre (a továbbiakban: Robotzsaru rendszer), mind a Modus Operandi Nyilvántartásra, amely következtében hatalmas változások következtek be. Feltártam a kettejük között lévő kapcsolatot, amely során kitértem a jellegükből adódó eltérésekre, illetve problémákra. Ezt követően ismertettem az adatbázis jelenlegi működését, jogszabályi hátterét, illetve fejlesztési javaslatokat is megfogalmazok a témával kapcsolatosan.