A diplomamunkámban a Magyarországon szolgáltatott ivóvíz minőségével, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat követően a hazánkra is vonatkozó Víz Keretirányelv érvényesülésével foglalkozom. Diplomamunkám célja a rendelkezésemre álló adatok alapján megvizsgálni és bemutatni, hogy teljesítették-e Magyarországon a Víz Keretirányelvben foglalt derogációs paramétereket, azaz betartották-e a bór, a fluorid és az arzén határértékeit, és azt hogy ezt milyen intézkedésekkel valósították meg. Az irányelvben meghatározott követelmények és előírások közül a bór, a fluorid és az arzén, az úgy nevezett derogációs paraméterek határértékeinek betartása jelentette a legnagyobb kihívást Magyarország számára. Magyarországon 2012-ben az ivóvízben a bórnak (határérték: 1 mg/l) és a fluoridnak (határérték: 1,5 mg/l) összesen 39 településen volt az irányelvben megszabott határérték fölötti a koncentrációja, ez jóval kevesebb, mint a határérték feletti arzén koncentrációjú ivóvízzel ellátott települések száma, ami 2012-ben 260 volt. Az ivóvíz javító programoknak köszönhetően azonban 2014-ben jelentősen, 146-ra csökkent azoknak a településeknek a száma, ahol a szolgáltatott ivóvíz határérték fölötti koncentrációban tartalmazott arzént. Ezeken a településeken átmeneti intézkedésekkel, például arzénmentesítő konténerek kihelyezésével biztosították a megfelelő arzéntartalmú ivóvizet. A derogációs paraméterek teljesítéséhez szükséges ivóvízminőség javító programok 2014-ben még nem fejeződtek be, így az irányelv teljesítésére vonatkozó határidő az arzén esetében csak az átmeneti intézkedésekkel volt betartható. Az említett három paramétertől eltekintve, a Magyarországon szolgáltatott ivóvíz minősége megfelel az irányelv előírásainak. Az irányelvben az ivóvízben az arzénra megszabott 10 μg/l-es határérték alkalmazása Magyarországon kétségbe vonható, ugyanis az ivóvízen kívül más forrásból nem jut jelentős mennyiségű arzén a lakosság szervezetébe. Az Európai Bizottság jelentése alapján az Európai Unió tagállami közül a nagy vízkészleteink ellenére az irányelvben meghatározott mikrobiológiai, kémiai és indikátor paraméterek betartását figyelembe véve a rosszabbul teljesítő tagországok közé tartozunk.