A dolgozatom kutatómunkájaként az érzelmi nevelés témáját azért választottam, mert szerettem volna ebben a témában elmélyíteni elméleti tudásom. Az óvodai gyakorlatom során, illetve a környezetemben élő családok gyermekei között tapasztaltam, hogy mennyire megfigyelhető a gyerekeken az, hogy családon belül milyen törődésben részesülnek. Érdekesnek találtam azt, hogy a gyerekek egy részére jellemző az, hogy érzelmileg elutasító, társaival, és az óvodapedagógussal egyaránt. Kérdéseket kerestem arra, hogy egyes gyerekek viselkedése vajon milyen nevelési hibákra utalhat. Kíváncsi voltam arra, hogy hogyan vélekednek a szülők, illetve óvodapedagógusok gyermekeik érzelmi nevelésével kapcsolatban, mennyire teszik azt első helyre, és átérzik-e annak a meghatározó mivoltát, a gyermek további élete során. Megfogalmazott hipotéziseimmel szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy tudatos odafigyeléssel a szülő részéről, gyermeke érdekeit első helyre téve, érzelmi biztonság és kötődés szempontjából milyen meghatározó az első 6-7 évben átadott minta.