Dolgozatom első részében a stressz jelenséget, a stresszes élethelyzetekre adott megküzdési módokat szeretném bemutatni a felhasznált szakirodalom alapján. Kitérek a stressz okozta testi és lelki elváltozásokra, valamint a stressz és a betegségek kapcsolatára. Végül a stressz és a kiégés jelenségének kapcsolatát veszem számba segítő foglalkozásúak esetében. Dolgozatom második részében a Tiszavasvári Kabay János Egészségügyi Központ dolgozóinak stressz érzékenységével és stresszel való megküzdésének vizsgálatával kívánok foglalkozni. A kutatás módszerének a kérdőíves vizsgálatot választottam, amelynek segítségével meghatározhatjuk a stesszérzékenység jelenlegi mértékét, illetve hatékony és kevésbé hatékony cooping mechanizmusokat alkalmazó egészségügyi dolgozó körét. A téma vizsgálatával célom rávilágítani az egészségügyi dolgozók kiemelt érzelmi megterhelődésére, mely a lelki kiégésen át súlyos bio-pszicho-szociális elváltozások táptalaja. A gyógyító-, segítő tevékenység, mint szakterület, a speciális stresszfaktorok tárháza melyek a munkavállalók egészségi állapotán túl nagy hatással vannak a munkavégzésre. Az akut, de intenzív stresszhatások hosszú távú élettani és viselkedésbeli változásokhoz vezetnek. A krónikus stresszforrások többsége a társas kapcsolatokkal, az adott társadalmi-kulturális környezetbe való beilleszkedéssel hozható összefüggésbe. Az alacsony intenzitású, de tartósan fennálló, elkerülhetetlen mindennapi stresszorok hatására hosszútávon egyensúlyvesztés következhet be, ami maradandóan egészségkárosodáshoz vezethet. Nincs olyan megküzdési stratégia, amely minden helyzetben hatékonynak bizonyul, azonban a megküzdési stratégiák között interakció figyelhető meg. A stressz válasz során végbemenő élettani változások magyarázhatják egyes betegségek kialakulását és fennmaradását. Maga a tünet, a kialakult betegség is fontos stresszforrás, melynek fontos szerepe lehet a tünetek állandósulásában az önrontó körök kialakulásában. Az elkövetkezendő évtized egyik legsúlyosabb népegészségügyi problémája lehet a munkahelyi stressz. A jelentős társadalmi változások különösen indokolják a pszichoszociális stressz egészségre gyakorolt hatásának vizsgálatát. A kutatás eredménye informatív jellegű lehet abban a tekintetben, hogy az egészség munkához köthető pszichoszociális tényezőiről pontosabb képet kapjunk, emellett a munkahelyeken, így különösképpen a segítő tevékenységet végző munkavállalók esetében, hozzájárulhat a pszichoszociális kockázatok felmérését és azok csökkentését célzó eszköztár kialakításához is.