A sajtgyártás melléktermékeként éves szinten millió tonnás nagyságrendben keletkezik laktózban gazdag tejsavó, melyet a fermentációs biotechnológiai ipar hasznosíthat táptalajok olcsó szénforrásaként; azonban csak mintegy 15%-a kerül ilyen jellegű felhasználásra. Ennek legfőbb oka, hogy számos ipari szempontból jelentős gombafaj számára a laktóz egy rendkívül lassan asszimilálódó szénforrás. Jelenlétében azonban a sejtek karbon katabolit derepresszált állapotba kerülnek, ami viszont elengedhetetlen szekunder metabolitok, vagy heterológ fehérjék termeltetéséhez. Ahhoz, hogy a laktóz, illetve a tejipari melléktermékek fungális fermentációk széleskörűen alkalmazott táptalaj komponensévé váljanak, fontos az egyes mikrobák laktóz felvételi stratégiájának és metabolizmusának ismerete. A vizsgált fonalas gombafaj, az Aspergillus nidulans számára esszenciális transzporterek megléte; ugyanis a cukor hidrolízisére csak az intracelluláris térben képes. A korábbiakban sikerült azonosítanunk egy laktóz permeázt kódoló gént (lacpA) az A. nidulans-ban, melynek relevanciáját számos kísérlet alátámasztotta. Az eredmények alapján azonban jogosan feltételezhettük más, fiziológiásan jelentős, a laktóz felvételben szerepet játszó transzporter(ek) meglétét. In silico és expressziós analízis után kiválasztottunk egy második gént, amely putatív laktóz permeázt kódolhat (lacpB). Kísérleteink többnyire ezen génre nézve hiánymutáns A. nidulans törzsek fenotípusos analízisére irányultak. A létrehozott törzsek laktóz fogyasztását és növekedési képességét mind szilárd, mind folyékony táptalajokon vizsgáltuk. Az eredmények minden esetben alátámasztották előzetes feltételezésünket, miszerint lacpB gén egy élettanilag releváns laktóz permeázt kódol. Továbbá azt is kijelenthetjük, hogy a fonalas gomba laktóz felvételében valószínűleg csak a korábbiakban identifikált és a jelen kísérletek során vizsgált gén játszik fontos szerepet.