A meggyőző üzenetek feldolgozására irányuló kutatások a meggyőzést jelentősen befolyásoló tényezőként azonosították az érzelmeket, ezek körén belül kiemelt figyelmet kap a félelemkeltés. Jelen vizsgálat a Kim Witte (1992) nevéhez fűződő Kiterjesztett Párhuzamos Feldolgozási Modell nyomán tanulmányozza a félelemkeltő meggyőző közlések hatásmechanizmusát, és a rájuk adott válaszokat. Ezt az észlelt fenyegetés és észlelt hatékonyság faktorain keresztül teszi. A Védelemmotivációs Elméletre visszavezetve, Witte modellje kapcsolatba hozható a megküzdés Kognitív Tranzakcionalista Elméletével. Ezért a vizsgálat célja a mindennapi stresszkeltő helyzetekben használt megküzdési stratégiák és a félelemkeltő meggyőző közlésekre adott válaszok között feltételezett kapcsolat tanulmányozása. A félelemkeltő meggyőző kommunikáció eszközeként, a cukorbetegség és az autóvezetés közben történő mobiltelefon-használat veszélyeivel foglalkozó félelemkeltő társadalmi célú reklámokat alkalmaztam. A vizsgálat főbb eredményei között tartható számon a Witte modelljében szereplő észlelt énhatékonyság és fogékonyság alfaktorok kiugró jelentősége.