Munkám során a glikogén foszforiláz enzim kinetikai és gátlásvizsgálatait végeztem el ITC módszer segítségével. Mivel az ITC alkalmazása enzimkinetikai vizsgálatokhoz viszonylag új iránynak számít, így a glikogén foszforiláz enzimen végzett méréseim potenciálisan új eredményeket nyújthatnak. Méréseim során kihasználtam, hogy az enzimet természetes szubsztrátján vizsgálhatom, illetve a módszer lehetővé teszi a reakciósebesség direkt módon történő meghatározását.A kinetikai vizsgálatokat négy szubsztráton (G5, G7, CNP-G7, glikogén) végeztem el, melyeknél rendre meghatároztam a Michaelis-Menten állandókat (KM). Ezen értékek összehasonlításával meg tudtam állapítani a glikogén foszforiláz enzim aktivitás mérése és gátlásvizsgálata számára a megfelelő körülményeket. Ezt követően gátlásvizsgálatokat végeztem öt inhibitorral, a KS389, a VG241, a BF142, az FR258900 jelzésű gátlószerekkel, valamint a malvidin-kloriddal. Ezek közül a KS389 az aktív centrumon, a másik négy pedig az allosztérikus helyen fejtette ki a gátló hatását. Mind az öt gátlószer esetén a glikogén lebontás irányában végeztem méréseket, mely során meghatároztam az inhibitorok IC50, valamint a gátlási állandóinak értékeit.Az általam lebontás irányában végzett kísérletek eredményeit összevetettem egy másik kutatócsoport által, a szintézis irányában meghatározott értékekkel.