A dohányzás világszerte komoly népegészségügyi és gazdasági problémát jelent. Több millió ember halálát okozza, ezzel vezető szerepet betöltve a halálozásban. Annak ellenére, hogy ez lenne az egyik legegyszerűbben kiküszöbölhető rizikó faktor. John Crofton [4] szerint egyedülálló népegészségügyi problémáról van szó, hiszen dohányzás esetén nem számít a dózis, kis és nagy mennyiségben is egyaránt veszélyes, mert több ezer vegyi anyagot tartalmaz. A benne lévő nikotin a megbetegedéseken kívül hozzászokást és függőséget is kiválthat. Továbbá a cigarettafüst nem csak az élvezőket károsítja. A passzív dohányzás megvalósulásával az egyébként nem dohányzó szervezete is súlyos károkat szenvedhet. A cigarettában található 4000 vegyület nagy része káros és 40 bizonyítottan rákkeltő hatással bír. „A daganatok kockázata többszöröse a nem dohányzókénak: tüdőrák (15x), szájüregi rák (18x), gégerák (24x).” [7] Hazánkban az 1999. évi XLII. törvény szigorítása - ami 2012.01.01. lépett hatályba - szerint teljes dohányzási tilalom van a közoktatási intézményekben, egészségügyi szolgáltatóknál, közösségi közlekedési eszközökön, a munkahelyek zárt légterű helyiségeiben valamint a megálló és várakozóhelyeken is többek között. Intézmények esetén a bejárattól számított 5 méteres körzeten belül is tilos a dohányzás, valamint szembetűnő, egyértelmű és jól látható módon [13] kell jelezni a dohányzási tilalom tényét. Dohányozni csak a kijelölt helyeken szabad A dohányzás sajnos vonzó viselkedési forma a fiatalok körében. Így az első próbálkozás már nagyon fiatalon is megtörténhet, ahogy a kutatásokban is látszik. Több rizikófaktor is szerepet játszik ennek kialakulásában, például az „alacsony szocio-ökonómiai státusz, szülőkkel való rossz kapcsolat, … és a könnyű hozzáférhetőség” [19] valamint az, hogy milyen a kapcsolata a kortársakkal. Megfigyelték, hogy az apa és a kortársak dohányzási szokásai nagyon erős hatással bírnak. [20] Elmondható még, hogy tizenévesen sajnos a dohányzó lányok arányai vetekednek a fiúkéval. A célcsoportom a 9., 10., 11., 12., osztályos középiskolás tanulók voltak. Összesen 61 kérdést tartalmaz a felmérésem. Többek között rákérdeztem az egyén szociális helyzetére, a dohányzás formájára és gyakoriságára, az esetleges füves cigarettával kapcsolatos fogyasztási szokásaira. Az adatfelvétel anonim módon, önkitöltős kérdőív segítségével történt. A Kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégium, a Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma és Diákotthona, valamint a Debreceni SZC Bethlen Gábor Közgazdasági Szakközépiskola tanulóival töltettem ki a kérdőíveket. Összesen 212 darab értékelhető kérdőív van. Az adatokat a STATA 11 program használatával elemeztem. A hipotéziseim és az eredmények alapján arra jutottam, hogy ebben a felmérésben a nők közül sajnos sokkal többen dohányoznak, mint a férfiak közül. Általában elmondható, hogy leginkább a városban lakók és a szakközépiskolába járó diákok között van olyan, aki naponta vagy pedig alkalmanként cigarettázik. Nagy befolyásoló erővel bír a szülők dohányzása és az, hogy hány diákot látnak iskolaidő alatt füstölögni. A törvényi szabályozás ellenére is a legtöbb kitöltő úgy érzi, hogy a megállókban és szórakozóhelyeken éri őket a legtöbb füst és a kitöltők harmada a Nemzeti Dohányboltokban is hozzájut a dohánytermékekhez, annak ellenére, hogy kiskorúak.