Urban green spaces in biodiversity conservation
Dátum
Szerzők
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
Kutatásaink során városi élőhelyek fajösszetételét vizsgáltuk, valamint városi élőhelyfoltok kapcsolatát elemeztük. A természetes flóra és a spontán megtelepedő „kerti szökevény” fajok felmérésétDebrecenben végeztük,üres telkeken, városi parkokban valamint városszéli gyepekben. A vizsgált területeken összesen 140 fajt találtunk, 90-et a telkeken, 44-et a parkokban és 96 fajt a városszéli gyepekben. A kvadrátonkénti fajszám valamint a Shannon-diverzitás a parkokban volt a legalacsonyabb, és a városszéli gyepekben a legmagasabb, az erősen zavart városi parkok voltak a legfajszegényebbek, és a városszéli, kevésbé zavart gyepek a legfajgazdagabbak. A telkeket, parkokatelsősorban gyomok és zavarástűrő fajok jellemezték, ezek főként ruderális és taposástűrő társulások fajai voltak. Ennek oka a gyakori taposás, talajbolygatás, amelykedvez a gyomfajok megtelepedésének.A városszéli gyepekben a parlagokra jellemző fajok, valamint szántóföldi gyomok voltak jelen legnagyobb arányban. Az idegenhonos fajok aránya a telkeken és a városszéli gyepekben egyaránt magas volt. Ezt a telkek esetében az erős zavarás, a területek életkora valamint a propagulumforrások közelsége okozhatta, míg a városszéli élőhelyeken a korábbi mezőgazdasági művelés és a táji környezet együttes következménye. A kozmopolita fajok aránya a parkokban volt legmagasabb, ezek gyors növekedésű, egyéves fajok voltak, amelyek a zavart élőhelyekhez jól tudnak alkalmazkodni. A kozmopolita és idegenhonos fajok kompetíciós előnyben vannak a zavart élőhelyeken a természetes élőhelyekre jellemző fajokkal szemben, ez utóbbiakat urbanizált környezetben az élőhelyek izolációja is erősen fenyegeti.Megállapítottuk, hogy a városi élőhelyek fajösszetételét jelentősen befolyásolták a sajátos zavarási tényezők és az adott területek előtörténete, továbbá a vizsgált élőhelyfoltok fontos szerepet játszanak a megmaradt gyepek fenntartásában.A városi élőhelyfoltok kapcsolatának elemzéséhez zöldterületi térképet készítettünk Debrecenváros funkcionális (eredetileg zöldterületként létesült) és potenciális (további, ökológiai funkcióval bíró) zöldterületeiről. A város területhasználatát is elemeztük, 26 területhasználati kategóriát különítettünk el. A funkcionális zöldterületeket, mint élőhelyfoltokat vizsgáltuk, a foltok körüli, 200 méteres, 10 méterenként beosztott pufferzónátelemeztük. A foltok közötti távolság 6 és 2664 méter között változott, a foltok 75%-a 200 méternél közelebb volt egymáshoz és a legközelebbi szomszéd foltoknak csak 10%-a volt 500 méternél távolabb. Eredményeink szerint a funkcionális zöldterületek 65%-a összeköttetésben van egymással, ami lehetővé teszi a nyílt, természetközeli élőhelyekhez kötődő fajok mozgását, azonban a foltok teljes konnektivitása a város területén nem biztosított. Vizsgáltuk a debreceni városi parkok flóráját is, és megállapítottuk, hogy ezek inváziós fajokkal jelentősen fertőzöttek.
I studied the species composition of three typical open urban habitat types in Debrecen and the connectivity between green patches of the city. The studied urban habitats were urban parks, vacant lots and peri-urban grasslands. We recorded the percentage cover of vascular plants of natural and spontaneous vegetation including garden escapes and spontaneously established woody species. In the studied sites we found altogether 140 species, there were 90 species in the vacant lots, 44 in urban parks and 96 in peri-urban grasslands. Species number and Shannon-diversity of the plots were the lowest in urban parks and the highest in peri-urban grasslands. Weeds and disturbance-tolerants were typical in parks and vacant lots, these plants were species of ruderal and trampling-tolerant communities. Relative species number and relative cover scores of alien species were the highest in vacant lots and peri-urbanareas. In vacant lots the early – successional stage, the high levels of disturbance and the vicinity of potential propagule sources were responsible for the high proportion of alien species. In peri-urban areas the former agricultural cultivation and spontaneous immigration from neighbouring areas due to the presence of alien species. Relative species richness and relative cover of cosmopolitan species were the highest in urban parks, these were fast growing and short-lived species, well adapted to disturbed habitats. Cosmopolitan and alien species have competitive advantages in disturbed habitats over species of natural habitats. In our study we found that species compositon of urban habitat types was considerably affected by the specific disturbances and site histories of certain habitats. The studied habitats play an important role in maintaining last remnants of grasslands. For analysis of patch connectivity, we prepared the actual land use layer of Debrecen and we considered the functional (parks, recreational areas) and potential (arable lands, meadows, gardening culture) green spaces of the city and prepared the green space map of Debrecen. We identified altogether 26 land use types in the green space system of Debrecen. We examined a 200 m wide range divided by 10 m buffer zones around the patches and counted the number of disjunct areas. In the studied urban ecosystem inter-patch distances ranged between 6 m to 2664 m. 75% of the green spaces were closer than 200 m and only 10% of the nearest distances were higher than 500 m. We found that 65% of the functional green spaces are potentially connected. It means, there is a possibility for species typicaltosemi-naturalopenhabitatstodispersebetweenthegreenspaces of the city, however the complete patch level connectivity is not ensured within Debrecen. We examined the flora of urban parks in Debrecen, and found these parks are highly infested with invasive species.