Napjainkban egyre gyakrabban találkozunk azzal a problémával, hogy az igazságszolgáltatásnak olyan nehézségekkel kell szembenéznie egy-egy ügy felderítése során, amit már maguk a hatóság tagjai nem tudnak megoldani. A gazdasági, társadalmi, tudományos területeken történő folyamatos fejlődés és változás megköveteli, hogy a bűncselekmények felderítéséhez különleges szakértelemmel bíró személyeket vegyenek igénybe az eljárás során. Az elmúlt években a média minden területről értesülhettünk arról, hogy a szakértőkre vonatkozó jogszabályok komoly módosítást kívánnak meg. Idén tavasszal az Országgyűlés elfogadta az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvényt, amely számos változást hozott a korábbi szabályokhoz képest. Ezt a folyamatot a mára már mindenki számára ismert közfelháborodást keltő ügyek indították el lavinaszerűen, de meg kell jegyezni, hogy korábban is felmerültek már szabályozási problémák, hiányosságok. A dolgozat témája a büntetőeljárásban igénybevett szakértőkkel foglalkozik. Célja feltárni azokat az anomáliákat, amelyek leginkább előfordulnak a gyakorlatban, és amelyek miatt a jogszabályi változtatás leginkább indokolt