Dolgozatom első részében a verseny különböző megvilágításokból történő definiálásával foglalkozom,annak funkcióival, illetve szó esik a verseny által generált hatásokról is. Ezek után általánosságban mutatom be a versenyszabályozást, annak területeit és néhány piaci formát, ami ebből a szempontból fontos lehet. Az Európai Unió versenyszabályozása egészen a történelmi gyökerektől kerül leírásra külön kitérővel a brit és a német versenyjogra. Az Amerikai Egyesült Államok esetén természetesen többek között szó lesz a Sherman-törvényről, a Clayton-törvényről és az FTC-ről. Mindkét nagyhatalom esetében a szabályozások leírásához egy-egy jogeset is tartozik a személetesség és a könnyebb érthetőség végett. Végezetül kitérek a japán és dél-koreai versenyszabályozásra, amelyek alapjaikban térnek el akár az amerikai, akár az uniós szabályozásoktól többek között az eltérő világszeméletek miatt.