A fenntartható élelmiszer-fogyasztás elérése érdekében a tudatos fogyasztás kialakítása kulcsfontosságú tényező. Ezért a tanulmányban célom bemutatni, hogy milyen mértékben jelenik meg a fogyasztók élelmiszer-fogyasztásában az egészség- és környezettudatosság, valamint a fenntarthatóság, mint értékdimenzió. A célkitűzések megvalósítása érdekében országos kérdőíves felmérést készítettem 627 magyar fogyasztó körében. A kérdőív több kérdéscsoportot tartalmaz, ezek kitérnek a fogyasztási és a vásárlási szokásokra, valamint az egészség- és környezettudatosságra. A válaszokat nem és kor szerinti reprezentativitás érdekében súlyozással korrigáltam és leíró statisztikai módszerekkel elemeztem azokat. A fenntartható és az egészséges élelmiszer-fogyasztás kapcsolatát faktor- és klaszteranalízis alkalmazásával elemeztem. Az eredmények megmutatják, hogy a fenntartható élelmiszer-fogyasztás eléréséhez szükséges fokozott zöldségfogyasztás, és a mérsékelt húsfogyasztás a nők körében jelenik meg. A fogyasztók körében még nem figyelhető meg kiemelkedően az egészségtudatosság, azonban már jelentős a zsír- és sószegény étrendet kipróbálók és folyamatosan alkalmazók aránya, valamint a sportolás mértéke. A fenntartható élelmiszer-fogyasztással kapcsolatban két faktor jelenik meg, az egészségtudatosság, valamint a környezettudatosság. Az egészségtudatosságra vonatkozó állítások a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás, megfelelő mennyiségű tápanyagbevitel, energiában csökkentett, egészségvédő hatással rendelkező élelmiszerek keresése. A környezettudatosság a magyar származást igazoló védjegyek, a magyar élelmiszerek, a Hungarikum típusú, helyben előállított termékek keresésében figyelhető meg. A klaszteranalízis alkalmával 5 csoportot kaptunk, ahol a „Fenntartható módon táplálkozók” 24,56%, az „Egészségtudatosan táplálkozók” 18,46%, a „Környezettudatosan táplálkozók” 13,54%, illetve a „Nem fenntartható módon táplálkozók” 43,44%. Utóbbit további 2 csoportra lehet osztani, azokra, akiknél negatív a tudatosság mértéke: az „Ellenállók” (16,9%), illetve azokra, akik nem vesznek figyelembe semmilyen szempontot a vásárlásnál, a „Közömbösek” (26,6%).