A kisebbségi magyar közoktatás regionális vetületei

Absztrakt

Vizsgálatomban a romániai oktatási rendszerben, a rendszerváltás után zajló változási folyamatot elemeztem, és a rendszerbeli változás eredményeinek a feltárását nemzeti kisebbségi oktatási környezetben végeztem. A doktori értekezés célja a nemzeti kisebbségben élő tanulók anyanyelven való tanulását és fejlődését támogató tényezők feltérképezése. A doktori értekezés központi kérdése az, hogy a romániai magyar tannyelvű közoktatásban résztvevő tanulók milyen tanulási körülmények között tanulnak, milyen tényezők ösztönzik az anyanyelven való tanulásra, és kik segítik őket a tanulásban. A bemutatott vizsgálat két szakaszból álló empirikus kutatás. A kutatás első szakasza a 2005–2006-os tanévben romániai magyar nyelven tanulók reprezentatív mintáján végzett fogalmazási képességvizsgálat szerves részét képezi. Az iskolák beválogatása a lépcsőzetes mintavétel eljárásai szerint történt, összesen 103 általános iskola és középiskolához tartozó általános iskolai tagozat 1602 diákjának értékelhető dolgozata került feldolgozásra. A régiók, településtípus, évfolyamok és nemek szerint reprezentatívtanuló mintában az évfolyamok szerinti eloszlás 847 ötödikes, 755 nyolcadikos. Az ötödik és nyolcadik évfolyamon kiválasztott fogalmazás a személyleírás, amelyet a tartalomelemzés módszerének vetettem alá. A szociokulturális környezet sajátosságait háttérkérdőívek segítségével vizsgáltam. A vizsgálat második szakaszában (2014-2015) a mintavételi eljárás szakértői kiválasztás volt, a régiós arányok betartásával. 20 általános iskola és középiskolához tartozó általános iskolai tagozat kapcsolódott be a vizsgálatba 520 diákkal. A közoktatás alsó szintjének záró évfolyamát alkotó nyolcadik osztályos, magyar nyelven tanuló diákokat kérdeztem meg. Annak ellenére, hogy a romániai oktatási rendszer jól felépített, az egész országra kiterjedő oktatási hálózat, mégis a nemzeti kisebbségek oktatási szereplői a többséghez viszonyítva eltérő feltételek mellett tevékenykednek. Az oktatási dokumentumok és a vizsgálatban megkérdezett diákok válaszai bizonyítják, hogy a romániai magyar diákok tanulási feltételei kedvezőtlenebbek a többségi diákokhoz képest, mivel több tantárgyuk és vizsgájuk van, s több időt töltenek az iskolában. A szakirodalom tanulságainak megfelelően alakultak vizsgálatunkban a tanulmányi eredményességre ható demográfiai jellemzők, mint a nem, a szülők iskolai végzettsége, a településtípus, és az iskola megközelíthetősége. A családi körben töltött tanulóévek kedveznek a tanulási eredményességnek ebben az életkorban. A városok és a falvak közötti társadalmi-gazdasági viszonyok a tanulási körülményekben is leképződnek, hiszen településtípusok szerinti összehasonlításban gyengébb a tanulók teljesítménye a falun működő iskolákban és nagyarányú a tanári fluktuáció. A megkérdezett diákok az anyanyelven való tanulást fontosnak tartják, mivel közel 90 százalékuk magyarul szeretné folytatni tanulmányait, a tanulóknak csaknem mindegyike magyar nemzetiségűnek vallja magát és a magyart tartja anyanyelvének. A nemzeti identitás és az anyanyelv használatára vonatkozóan fontos régiók szerinti különbségeket mutattam ki. A családon kívüli többségi nyelvi környezeti hatása, valamint a továbbtanulási lehetőségek szűkössége miatt a szórványban a legmagasabb az aránya azon diákoknak, akik román nyelven szeretnék folytatni tanulmányaikat. A különböző nyelvi környezet ellenére, a család típusában, az anyagi helyzet megítélésében, a tanulás segítésében, a képviselt értékekben nem mutattam ki jelentős régiók közötti különbséget. Mintánkban mindhárom régióban hasonló a megoszlás a család szerkezetére vonatkozóan, a tanulóknak jelentős része teljes családban él, és kevésbé jellemző az egygyermekes családtípus. A továbbtanulást befolyásoló tényezők közül legfontosabbnak a saját érdeklődést és a képességeket értékelték, ugyanakkor meghatározó a szülők javaslata is. A családok támogató hatása megmutatkozik a szoros kapcsolatban a tanulók és családtagjaik között, mivel az anyáktól kérnek legtöbbször segítséget a tanuláshoz, velük osztják meg leginkább problémáikat és őket vonják be leginkább a döntéseikbe. A tanulók önmagukkal való elégedettsége összefüggésbe hozható a tanulmányi eredményességgel és a teljes család típusának dominanciájával, mivel az átlag alatt teljesítő diákok, valamint a nem teljes családokban nevelkedő diákok kevésbé elégedettek önmagukkal. A vizsgálati eredmények alátámasztják azt a nézetet is, hogy egy adott kultúra– jelen esetben a magyar anyanyelvi kultúra– biztosítja az értékek kínálatát. A kisebbségi magyar anyanyelvű tanulók helyzetét feltáró számszerű eredmények hasznosíthatók a kisebbségi oktatásfejlesztési programok kidolgozásában, a kisebbségi minőségi oktatás kialakításában, hatékony pályaorientációs tevékenységek megtervezésében. A kutatás során kirajzolódó eredményeink a gyakorlati munkában hozzájárulhatnak az oktatás-tanítás folyamat hatékonyságának a növeléséhez, a pedagógusképzésben a kisebbségi oktatásra készülők ismeretbővítéséhez, valamint a kisebbségi oktatáskutatásban új dimenziókat nyithat meg a kutatásunk sajátos vetületében vizsgált szempontrendszer.

The research that constitutes the core of this doctoral thesis attempts to provide answers to the following question: in the era of incessant cultural and social changes, what could be the objectives and the role of minority school education? Our research has analysed the changes occurring in the Romanian education system, highlighting the outcomes and results in one of the segments of this system, namely the schools of the Hungarian minority from Romania.
The most important aim of this thesis is to identify the factors that facilitate the development and performance of minority children learning in their mothertongue. One of our objectives has been to shed light on those personal and system-related factors which may contribute to the improvement of competence-based, facilitative education in mothertongue.
Our thesis presents an empirical research conducted in two phases. The first phase is integrated within the study of essay writing skills, carried out between 2005–2006 on a representative cohort of Hungarian pupils from Romania, enrolled in mothertongue-based classes. The sample’s representativity is proven by the fact that the schools included in this research present the same variance in point of school type, school environment and region, as the schools’ variance on a national level. The second phase of the study (2014-2015) brought about the application of an extended backup questionnaire, in which we included questions related to the socio-cultural conditions of learning. Once the research finished, it turned out that despite the integrated and organic nature of public education system in Romania, pupils belonging to ethnic minorities had different learning conditions. Their learning conditions involve a more laborious attitude, as they have more subject matters to study and more exams to pass, therefore they spend more time at school (fact proven by the school documents and by the pupils’ responses). They are often forced to shift schools in order to be able to learn in their mothertongue, pupils living in diaspora regions have to travel to school larger amounts of time. The demographic factors affecting school performance (gender, parents’ educational attainment, type of settlement, accessibility to school) all concord with the results of previous researches.
One of the most important outcomes of this research is that the subjects we have included in the study acknowledge the importance of learning in their mothertongue, almost 90 % of them intend to continue their studies in Hungarian, almost all of them define themselves as being Hungarian and consider that Hungarian is their mothertongue. We have found some significant differences regarding national identity and use of mothertongue among the different regions. There is a significant difference between the diaspora and the other two regions with regard to the usage of mothertongue within the nuclear family, and the difference is even more relevant with regard to linguistic habits when communicating with relatives, friends, neighbours. Despite these differences concerning the linguistic environment, we have not found significant differences among regions with regard to type of family, assessment of the financial situation, facilitation of learning and scale of values. In all three regions of the sample, pupils live in relatively similarly structured families, and the single-parent run family model is less common. We have demonstrated that the most important factors influencing further education are pupils’ own interests and their own abilities, and the parents’ proposals and recommendations come third on the list. The supportive role of families has also proven important, as pupils involve their mothers especially in the process of learning, solving problems and making decisions regarding school. Another essential aspect is that the scale of values embraced by pupils converge towards the more traditional, family-centred and humanistic system of values, as the top virtues pupils have specified are a secure family environment and true friends.
The pupils’ self-satisfaction may be associated with their academic performance and the dominance of nuclear family types, as the pupils with poor results or coming from monoparental families are less satisfied with themselves. Our research results also support the view that cultures- in our case the Hungarian culture- may provide pupils with the necessary amount of value supplies. The values of one’s own culture are essential in the process of social and personal integration and the culture plays a key role in the development of self-reflective thinking, as pupils living in different regions have shown similar structures of self-characterization and self-image. The data regarding the position of the minority, Hungarian-speaking pupils may contribute to the development of minority education programs and to designing effective career guidance activities. They constitute, in the same time, a kind of feedback for teachers, families with regard to their attitudes towards education in mothertongue. The research findings outlined in the thesis may contribute to increase the efficiency of the education process, to implement better teacher training programs, adding, in the same time, new dimensions to educational researches in general and minority educational researches in particular.

Leírás
Kulcsszavak
kisebbségi közoktatás, a családi és iskolai környezet szerepe, személyes és közösségi identitás, minority public education, role of family and school environment, individual and community identity
Forrás