A bioszén hatása a paprika (Capsicum annuum L.), a retek (Raphanus sativus L.) és a zöldbab (Phaseolus vulgaris L.) növekedésére és fejlődésére

Dátum
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

Kutatásaink célja volt, hogy tanulmányozzuk egy házilag készített,- és a piaci forgalomban kapható bioszén talaj termékenységre gyakorolt hatását. A kísérletek során a fűszerpaprika (Capsicum annuum L.) (Egyek), zöldbab (Phaseolus vulgaris L.) (Chiba, Egyek) és retek (Raphanus sativus L.) növekedését, fejlődését, termésmennyiségét vizsgáltuk. A kísérleteket tenyészedényben(zöldbab (Phaseolus vulgaris L.),retek (Raphanus sativus L.), illetve szabadföldön (fűszerpaprika(Capsicum annuum L.),retek (Raphanus sativus L.), zöldbab (Phaseolus vulgaris L.) végeztük. A kísérleteink során különböző dózisban teszteltük a bioszén hatásait a zöldbab (Phaseolus vulgaris L.) esetében 0,5 és 1% m/m%-ban piaci forgalomban kapható rizspelyvából készült bioszenet használtunk. Az egyeki tenyészedényes kísérlet során homoktalajt, és 1 és 2 m/m % napraforgóocsúból készült bioszenet használtunk. A műtrágya kölcsönhatás vizsgálatának érdekében 100kg/ha-nak megfelelő ammónium-nitrát formájú műtrágyát adtunk az edények talajához. A szabadföldi fűszerpaprika (Capsicum annuum L.), retek (Raphanus sativus L.) és zöldbab (Phaseolus vulgaris L.) kísérlet során a bioszén és a nitrogén műtrágyázás kölcsönhatását is vizsgáltuk. Ebben az esetben 1, illetve 3 kg/m2 házi készítésű bioszenet továbbá 120kg/ha hatóanyag dózisnak megfelelő karbamid műtrágyát jutattunk ki, a paprika alá első évben, míg 100 kg/ha hatóanyag dózisnak megfelelő mennyiséget a retek (Raphanus sativus L.) és zöldbab (Phaseolus vulgaris L.) alá. A talaj középkötött, tápanyagokban jól ellátott, homokos réti öntés talaj volt a szabadföldi kísérletben. A szabadföldi fűszerpaprika (Capsicum annuum L.)kísérlet során szintén mértük a növénymagasságot, és a terméseredményt. A növénymagasság és fejlettség tekintetében nem várt módon a kontroll adta a nagyobb eredményt. A retek (Raphanus sativus L.) és zöldbab (Phaseolus vulgaris L.) kísérletnél az összbiomassza tömeget mértük. A retek (Raphanus sativus L.) esetén pozitív, míg a zöldbab (Phaseolus vulgaris L.) esetén negatív eredményt kaptunk a kezeletlen kontrollhoz viszonyítva. Valamint a második évben helyszíni pH- mérővel mértük a talaj pH-t, de nem tapasztaltunk jelentős eltérést a kezeletlen parcellákhoz viszonyítva. Ez az eredmény valószínűen annak köszönhető, hogy túlságosan nagy bioszén dózist használtunk a kísérletben. Valamint annak, hogy a talaj tápanyag készletei kimerültek a retek (Raphanus sativus L.) kísérletet követően. A bioszenünk nagy mennyiségben tartalmazott hamut, mely kedvezőtlenül befolyásolta a talaj tápanyagok egymáshoz 37 viszonyított arányát (káros K többlet). A bioszén képes erősen adszorbeálni az ammóniát, olyannyira, hogy a telítődésig az elérhetetlen lesz a növény számára. Ebből kifolyólag azt javasoljuk, hogy kis hamutartalmú bioszenet, vagy kisebb mennyiségben juttassanak ki, illetve végezzenek többéves kísérleteket a kezelt területen, hogy láthatóvá váljanak a korábban említett jótékony hatások is. Tenyészedényes kísérletet Japánban andoszol, Egyeken homoktalajjal végeztünk. A Japánban végzett zöldbab (Phaseolus vulgaris L.) kísérlet során 30 cm magas25 cm átmérőjű edényeket használtunk, melyeket szabad-földbe ástunk, hogy a kísérleti feltételek közelebb legyenek a természetes körülményekhez. A kísérlet során a következő paramétereket mértük: a növény magasságot, a levelek számát, a SPAD értéket, a hajtás, nedves és száraz biomassza tömeget, az összes növényi szén és nitrogén tartalmat, a talaj pH-t, CO2 és N2O emissziót. A talaj pH nem változott jelentős mértékben a kontrollhoz képest. A bioszenek a talaj pHra gyakorolt hatása sok tényező által befolyásolt folyamat, ezért nem minden esetben számíthatunk a talaj pH növekedésére a bioszén kijuttatását követően. Ugyanakkor a bioszénnel kezelt edényekben nevelt növények jelentősen magasabbak voltak a kontrollhoz viszonyítva. Azt feltételeztük, hogy a bioszén kedvezően hatott a szerves anyagok mineralizációjára és az így felszabadult nitrogén segítette a zöldbab (Phaseolus vulgaris L.) csírázását és kezdeti fejlődését. A levelek számában, a SPAD értékben, a hajtás, nedves és száraz biomassza tömegében, az összes növényi széntartalomban nem tapasztaltunk jelentős eltérést kontrollhoz viszonyítva. A növények összes nitrogén tartalmában jelentős pozitív különbség mutatkozott a 1 m/m%-os bioszén kezelés esetén. A gáz emissziónál a bioszén a CO2 esetén a 1 m/m%-os kezelés hozta a legalacsonyabb emissziós értékeket a vizsgált időszakban. A N2O esetében mindkét bioszén kezelés (0,5 és 1 m/m%) nyomán csökkent a nitrogén gáz emissziója. Ezen eredmények azt sugallják, hogy a bioszén hasznos eszköz lehet talajaink szén és nitrogén készletének megőrzésében. Az Egyeken végzett tenyészedényes kísérlet másodéves tartam kísérlet volt. A kísérlet során az 1 éve érlelődő napraforgó ocsúból szenesített bioszén és az ammónium-nitrát műtrágya kölcsönhatását vizsgáltuk a növényi biomassza termelés mérése által. A 38 kísérlet során több ízben mértük a talaj pH-t, mely azonban nem mutatott jelentős eltérést a kezeletlen edényekhez viszonyítva. A kísérletek során mind a retek (Raphanus sativus L.), mind a zöldbab (Phaseolus vulgaris L.) esetében a növényi nedves öszbiomassza tömeget mértük. Mindkét esetben a 2% bioszén + nitrogén műtrágya adta a legjobb eredményt. Valamint azok az edények, melyekben előző évben kukoricát (Zea mays L.) termesztettünk, szemben azokkal az edényekkel, amelyekben előző évben napraforgó (Heliantus annus L.) volt.

Leírás
Kulcsszavak
bioszén, nitrogénműtrágyázás, paprika, retek, zöldbab
Forrás