Kutatásaink célja volt, hogy tanulmányozzuk egy házilag készített,- és a piaci forgalomban kapható bioszén talaj termékenységre gyakorolt hatását. A kísérletek során a fűszerpaprika (Capsicum annuum L.) (Egyek), zöldbab (Phaseolus vulgaris L.) (Chiba, Egyek) és retek (Raphanus sativus L.) növekedését, fejlődését, termésmennyiségét vizsgáltuk. A kísérleteket tenyészedényben(zöldbab (Phaseolus vulgaris L.),retek (Raphanus sativus L.), illetve szabadföldön (fűszerpaprika(Capsicum annuum L.),retek (Raphanus sativus L.), zöldbab (Phaseolus vulgaris L.) végeztük. A kísérleteink során különböző dózisban teszteltük a bioszén hatásait a zöldbab (Phaseolus vulgaris L.) esetében 0,5 és 1% m/m%-ban piaci forgalomban kapható rizspelyvából készült bioszenet használtunk. Az egyeki tenyészedényes kísérlet során homoktalajt, és 1 és 2 m/m % napraforgóocsúból készült bioszenet használtunk. A műtrágya kölcsönhatás vizsgálatának érdekében 100kg/ha-nak megfelelő ammónium-nitrát formájú műtrágyát adtunk az edények talajához. A szabadföldi fűszerpaprika (Capsicum annuum L.), retek (Raphanus sativus L.) és zöldbab (Phaseolus vulgaris L.) kísérlet során a bioszén és a nitrogén műtrágyázás kölcsönhatását is vizsgáltuk. Ebben az esetben 1, illetve 3 kg/m2 házi készítésű bioszenet továbbá 120kg/ha hatóanyag dózisnak megfelelő karbamid műtrágyát jutattunk ki, a paprika alá első évben, míg 100 kg/ha hatóanyag dózisnak megfelelő mennyiséget a retek (Raphanus sativus L.) és zöldbab (Phaseolus vulgaris L.) alá. A talaj középkötött, tápanyagokban jól ellátott, homokos réti öntés talaj volt a szabadföldi kísérletben. A szabadföldi fűszerpaprika (Capsicum annuum L.)kísérlet során szintén mértük a növénymagasságot, és a terméseredményt. A növénymagasság és fejlettség tekintetében nem várt módon a kontroll adta a nagyobb eredményt. A retek (Raphanus sativus L.) és zöldbab (Phaseolus vulgaris L.) kísérletnél az összbiomassza tömeget mértük. A retek (Raphanus sativus L.) esetén pozitív, míg a zöldbab (Phaseolus vulgaris L.) esetén negatív eredményt kaptunk a kezeletlen kontrollhoz viszonyítva. Valamint a második évben helyszíni pH- mérővel mértük a talaj pH-t, de nem tapasztaltunk jelentős eltérést a kezeletlen parcellákhoz viszonyítva. Ez az eredmény valószínűen annak köszönhető, hogy túlságosan nagy bioszén dózist használtunk a kísérletben. Valamint annak, hogy a talaj tápanyag készletei kimerültek a retek (Raphanus sativus L.) kísérletet követően. A bioszenünk nagy mennyiségben tartalmazott hamut, mely kedvezőtlenül befolyásolta a talaj tápanyagok egymáshoz 37 viszonyított arányát (káros K többlet). A bioszén képes erősen adszorbeálni az ammóniát, olyannyira, hogy a telítődésig az elérhetetlen lesz a növény számára. Ebből kifolyólag azt javasoljuk, hogy kis hamutartalmú bioszenet, vagy kisebb mennyiségben juttassanak ki, illetve végezzenek többéves kísérleteket a kezelt területen, hogy láthatóvá váljanak a korábban említett jótékony hatások is. Tenyészedényes kísérletet Japánban andoszol, Egyeken homoktalajjal végeztünk. A Japánban végzett zöldbab (Phaseolus vulgaris L.) kísérlet során 30 cm magas25 cm átmérőjű edényeket használtunk, melyeket szabad-földbe ástunk, hogy a kísérleti feltételek közelebb legyenek a természetes körülményekhez. A kísérlet során a következő paramétereket mértük: a növény magasságot, a levelek számát, a SPAD értéket, a hajtás, nedves és száraz biomassza tömeget, az összes növényi szén és nitrogén tartalmat, a talaj pH-t, CO2 és N2O emissziót. A talaj pH nem változott jelentős mértékben a kontrollhoz képest. A bioszenek a talaj pHra gyakorolt hatása sok tényező által befolyásolt folyamat, ezért nem minden esetben számíthatunk a talaj pH növekedésére a bioszén kijuttatását követően. Ugyanakkor a bioszénnel kezelt edényekben nevelt növények jelentősen magasabbak voltak a kontrollhoz viszonyítva. Azt feltételeztük, hogy a bioszén kedvezően hatott a szerves anyagok mineralizációjára és az így felszabadult nitrogén segítette a zöldbab (Phaseolus vulgaris L.) csírázását és kezdeti fejlődését. A levelek számában, a SPAD értékben, a hajtás, nedves és száraz biomassza tömegében, az összes növényi széntartalomban nem tapasztaltunk jelentős eltérést kontrollhoz viszonyítva. A növények összes nitrogén tartalmában jelentős pozitív különbség mutatkozott a 1 m/m%-os bioszén kezelés esetén. A gáz emissziónál a bioszén a CO2 esetén a 1 m/m%-os kezelés hozta a legalacsonyabb emissziós értékeket a vizsgált időszakban. A N2O esetében mindkét bioszén kezelés (0,5 és 1 m/m%) nyomán csökkent a nitrogén gáz emissziója. Ezen eredmények azt sugallják, hogy a bioszén hasznos eszköz lehet talajaink szén és nitrogén készletének megőrzésében. Az Egyeken végzett tenyészedényes kísérlet másodéves tartam kísérlet volt. A kísérlet során az 1 éve érlelődő napraforgó ocsúból szenesített bioszén és az ammónium-nitrát műtrágya kölcsönhatását vizsgáltuk a növényi biomassza termelés mérése által. A 38 kísérlet során több ízben mértük a talaj pH-t, mely azonban nem mutatott jelentős eltérést a kezeletlen edényekhez viszonyítva. A kísérletek során mind a retek (Raphanus sativus L.), mind a zöldbab (Phaseolus vulgaris L.) esetében a növényi nedves öszbiomassza tömeget mértük. Mindkét esetben a 2% bioszén + nitrogén műtrágya adta a legjobb eredményt. Valamint azok az edények, melyekben előző évben kukoricát (Zea mays L.) termesztettünk, szemben azokkal az edényekkel, amelyekben előző évben napraforgó (Heliantus annus L.) volt.