A latin-amerikai kontinens országai számos hasonló gazdasági, politikai és történelmi jellemzővel rendelkeznek, gondoljunk csak a gyarmatosítás, majd a kizsákmányolás éveire, az elszakadási törekvésekre, majd a különböző diktatúrák megjelenésére, napjainkban viszont mégis jelentős különbségeket fedezhetünk fel a térség egyes országai között. Ezen különbségek megléte és a mögöttük rejlő okok megtalálása motivált a témaválasztáskor, így esett a választásom a gazdaság és gazdaságfejlődés két fő befolyásoló tényezőjére: a kereskedelemre és az intézményekre. Kutatásom során részletesen foglalkozok a latin-amerikai térség gazdasági lehetőségeit meghatározó intézményi háttérrel illetve annak fejlődésével, kiemelten pedig a 6 legnagyobb latin-amerikai ország, Argentína, Brazília, Chile, Kolumbia, Mexikó és Peru gazdaságfejlődésének bemutatásával. Részletesen vizsgálom a latin-amerikai térség kereskedelmének szerkezetét és annak változásait az elmúlt közel 60 évben, az empirikus vizsgálat során nagy hangsúlyt helyezve a bilaterális exportra hatással lévő tényezőkre. A disszertációm fő kutatási kérdése, hogy a LAC-6 országok exportját milyen tényezők befolyásolják, ezek a tényezők mennyiben térnek el az egyes vizsgált országok között és a világátlagot tekintve, illetve kiemelten vizsgálom a regionális kereskedelmi megállapodások kereskedelemre gyakorolt hatásait is. A bevezető szakasz témafelvetése, célkitűzései és a módszertan bemutatása után a 2. fejezet Latin-Amerika gazdaságfejlődését és intézményrendszerének változásait mutatja be a gyarmatosítás és függetlenedés hatásaitól kezdve a nyolcvanas évek válságán és reformintézkedésein valamint a kétezres évek fiskális fordulatán keresztül egészen napjainkig. A 3. fejezet a világkereskedelmi tendenciákat ismerteti a hatvanas évektől a 2007-2009-es világgazdasági válságig, rámutatva a globális erőviszonyok változásaira, majd pedig bemutatásra kerülnek a válságot követő időszak kereskedelmet érintő tényezői. Latin-Amerika külkereskedelmének leíró statisztikai ismertetésére a 4. fejezetben kerül sor, a régió világkereskedelemben betöltött helyének bemutatása után rátérek a legfőbb kereskedelmi partnerek illetve kereskedelmi forgalomba kerülő termékek vizsgálatára, kitérek a kereskedelmi egyezmények valamint az intraregionális kereskedelem szerepére is. Az 5. fejezetben kerül ismertetésre a külkereskedelem gravitációs modelljének elmélete, a fizikából jól ismert egyenletből kiindulva a hetvenes évek elméleti alapjain keresztül egészen napjainkig bemutatva a modell fejlődésének főbb mérföldköveit. Az elmélet fejlődését követően a 6. fejezet tartalmaz egy összefoglalót az empirikus gravitációs vizsgálatokkal kapcsolatban, melynek célja a főbb kereskedelmet befolyásoló tényezőkkel kapcsolatos empirikus eredmények bemutatása annak érdekében, hogy összevethetőek legyenek a disszertáció kutatási eredményeivel. A 7. fejezet tartalmazza a LAC-6 országok külkereskedelmére kiterjedő saját gravitációs vizsgálatot, az adatok és modellspecifikációk bemutatását követően megvizsgálom a LAC-6 országok külkereskedelmét országonként, majd pedig a 6 országot egybe véve is, ezt követően pedig számos érzékenységvizsgálatot folytatok, majd pedig kitérek a regionális kereskedelmi egyezmények hatásainak mélyebb vizsgálatára és végül a kereskedelmi potenciálok ismertetésére is. A 8. fejezet a kutatómunka téziseit ismerteti, összefoglalja a dolgozat legfőbb eredményeit, a 9. fejezet további kutatási irányokat mutat be.

The countries of the Latin American continent possess numerous similar economical, political and historical traits, if we look at the years of colonization and subsequent exploitation, the secession pursuits and the rise of different dictatorships; in our present days however, we can see significant differences between these countries. The motivation of my research was to find these differences and explain the reasons behind them, that is why I chose to do my research on the two main influential factors of the economy and economic development: trade and institutions. According to the preface I investigate in detail the institutional background that determines the economic opportunities for the Latin American region and the evolution of these institutions, highlighting the economic development of the 6 major economies in the region: Argentina, Brazil, Chile, Colombia, Mexico and Peru. The research examines in detail the structure and changes in trade in the Latin American region over the past nearly 60 years, placing more emphasis on the factors impacting the bilateral export during the empirical analysis. The main research questions of my doctoral dissertation are: (i.) which factors determine the export of the LAC-6 countries; (ii.) how much these factors differ between these countries and from the world average; (iii.) and how regional trade agreements influence international trade. After stating the objectives and goals of the doctoral research in the preface, in Chapter 2 I present the evolution of the economic development and institutions in Latin America, starting from the effects of colonialism and independence, through the crisis and reforms of the 1980s as well as the fiscal turning point of the 2000s to the present. Chapter 3 presents trends in the world trade from the 1960s to the global economic crisis of 2007-2009, pointing to the changes in global balance of power, and the factors influencing world trade in the post-crisis period. Descriptive statistical presentation of Latin America's foreign trade will take place in Chapter 4, after the presentation of the region’s place in the world trade I discuss the main trading partners and products traded, as well as the role of trade agreements and intraregional trade. The theory of the gravity model of trade is described in Chapter 5, presenting the major milestones in the development of the model starting from the well-known equation in physics through theoretical foundations of the seventies until. Chapter 6 contains a summary of the empirical gravity literature to provide an overview of the empirical results on the major factors influencing trade in order to be comparable with the results of the dissertation research. Chapter 7 presents my own empirical analysis on the trade of the LAC-6 countries, after presenting the data and model specifications I analyze the trade of the LAC-6 countries by country and then the 6 countries together; after running several sensitivity tests I further investigate the impact of trade agreements on trade and finally I present the results for trade potentials. Chapter 8 states the propositions of the dissertation and concludes the main results of the research, and Chapter 9 suggests further directions for the research.