A kukorica hazánk egyik legfontosabb termesztett növénye. A megfelelő termésmennyiség és minőség biztosítása miatt védelme kiemelten fontos feladat. A károsítók elleni védekezést az integrált növényvédelem alapelveit szem előtt tartva lehet gazdaságosan és a környezetet kevésbé terhelően megvalósítani. Magyarországon a kukoricának több jelentős kártevője ismert. Ezek közül az egyik legjelentősebb a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis Hübner, 1796), mely a melegedő klíma miatt mára már kétnemzedékes (bivoltin) faj lett hazánkban. Az ellene történő növényvédelmi (inszekticides) beavatkozásokat előrejelzésekre alapozva célszerű végezni. A kártevő populációdinamikájának megfigyelésére különböző attraktánsokkal ellátott csapdák állnak rendelkezésünkre. Alkalmazhatunk fény-, szexferomon- és illatanyag-csapdákat. Mindegyiknek megvan a maga hátránya és előnye. A fénycsapdák mindenféle fényre repülő rovart összegyűjtenek, ez megnehezíti a kiértékelést. A feromoncsapdák a nőstény lepkék szexferomonját tartalmazzák, ezek csak a hím egyedeket vonzzák, így a fogási adatokból a párzás idejére tudunk csak következtetni. Az illatanyag-csapdák fogják a nőstényeket is, de nem akkora mennyiségben fogják az egyéb rovar fajokat, mint a fénycsapda. Ezek a csapdák olyan illatanyagokat tartalmaznak, melyek az adott faj számára táplálkozási ingerként hatnak. Az illatanyag csalétkek használatával sokkal pontosabb előrejelzés készíthető, mint feromon csapdákkal. Diplomadolgozatomban a korábbi kutatómunkák (KŐRÖSI, 2015; NAGY, 2015; SZARVAS, 2015) eredményei alapján a célfaj (Ostrinia nubilalis) egyedeit nagy számban csalogató fenil-acetaldehid és a (szinergista) 4-metoxi-fenetil alkohol illatanyagok optimális arányának beállítása volt a célom. Kísérletemet 2015 nyarán, Debrecen közelében, a Debreceni Egyetem Agrártudományi Központ Látóképi Kísérleti Telepén végeztem. A vizsgálat során az illatanyagokat 1:10, 10:1, 1:1 arányban, valamint önmagukban tartalmazó csalétkeket helyeztem ki a feromonos és a kontroll csapdák mellett. Egyes (a komponenseket 1:1 arányban tartalmazó) illatanyagos csalétkek mellé feromont is adtam. A három hónapig tartó kísérlet során kétszer cseréltem az attraktánsokat, mivel azok hatékonysága a párolgás miatt csökkent. A fogások eredményeit az MTA-ATK Növényvédelmi Kutatóintézetében értékelték ki. A kísérlet során a célfajon kívül nagy számban fogtam még az áttetsző csalánmoly (Pleuroptya ruralis), a szénailonca (Hypsopygia costalis), a gamma-bagolylepke (Autographa gamma), a cseppfoltos ezüstbagoly (MacDunnoughia confusa), a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera), a vetési bagolylepke (Agrotis segetum) és a különböző méh fajok (Apidae spp.) egyedeit is. A fogások alapján a kísérlet sikeresnek bizonyult. A célfaj és a többi nagyobb számban befogott kártevő faj esetében is a leghatékonyabbnak az illatanyagokat 1:1 arányban tartalmazó csalétkek bizonyultak. A vetési bagolylepkénél az illatanyag komponenseket 1:10, illetve 10:1 arányban tartalmazó csapdák voltak a leghatásosabbak. A feromon önmagában hatástalan volt a kukoricamolyra, sőt egyes kezeléseknél az illatanyagokhoz hozzáadva is hatástalannak mutatkozott. Legnagyobb mennyiségben az áttetsző csalánmoly egyedeit fogták a csapdák. Ennél a fajnál is az illatanyagokat 1:1 arányban tartalmazó csalétkek bizonyultak a leghatásosabbnak. Ez problémát jelenthet, ugyanis nagyon hasonlít a célfajra, nehéz őket elkülöníteni. A háziméheket kis számban fogták a csapdák, esetükben a két anyag nem szinergizálta egymást. Ez kedvező, mert a fenil-acetaldehid önmagában nagy számban vonzotta méheket. A kísérlet során bizonyítottam, hogy a vizsgált területen a kukoricamoly valódi kétnemzedékes fajnak számít. A fenil-acetaldehidet és 4-metoxi-fenetil alkohol illatanyagokat 1:1 arányban tartalmazó attraktánsok segítségével egész pontosan meghatározható a kukoricamoly rajzásgörbéje. Mivel a csalétek a nőstény egyedeket is vonzza, könnyebben prognosztizálható a tojásrakás időpontja, ezáltal a megfelelő időben és helyre juttathatjuk ki a növényvédő szert. A jól időzített inszekticides beavatkozással gazdaságosabb és a környezetet kímélő növénytermesztést valósíthatunk meg.