Záródolgozatomban a Hannibal című sorozattal foglalkozom, mely 2013 és 2015 között három évadot élt meg az amerikai NBC csatornán. Bemutatom azt a történelmi hátteret, melyben megszületett Thomas Harris regénye és Hannibal Lecter karaktere. Ebben a korszakban – a hetvenes években – terjedt el a köztudatban a „sorozatgyilkos” fogalma, ekkor és az elkövetkezendő évtizedben történtek meg a legnotóriusabb bűncselekmények. A valóságos bűntettek után a fikció világára térek át. Célom a filmvásznon megjelenő stilizált, esztétizált erőszak történetének, főbb trendeknek, jelentősebb alkotásoknak áttekintése. Bemutatom a legfontosabb európai filmes vonulatokat és a néhányat a legismertebb (vagy leghírhedtebb) alkotók és filmek közül. Ezután azt tárgyalom, hogy a történelmi és popkulturális – filmes és televíziós – kontextusba hogyan illeszkedik a Hannibal című sorozat; milyen sorozatos trendek előzték meg. Bemutatom a sorozat alkotójának, Bryan Fullernek korábbi munkásságát, alkotásaiban milyen visszatérő elemek figyelhetőek meg, és ezek hogyan kapcsolódnak a Hannibalhoz. Megvizsgálom, hogy hat a televízió médiumába való adaptálás a történetvezetésre, kitérve arra, miként ad lehetőséget a sorozatlogika a karakterek és a közöttük lévő kapcsolatak felépítésének. Különböző példákat megemlítve megvizsgálom, hogy milyen szimbólumokkal dolgozik a sorozat, illetve elemzem jellegzetes vizuális stílusának jellemzőt.