Bevezetés: A glaucoma és az anterior ischemiás opticus neruropathia korunk két jelentős szembetegsége, melyek a látóideg súlyos károsodáshoz, akár következményes vakságához is vezethetnek. Mindkét kór a retinális idegrostréteg károsodásán alapszik. Megelőzésükhöz illetve megfelelő kezelésükhöz elengedhetetlen az olyan vizsgálómódszerek alkalmazása, melyek képesek a retina idegrost pusztulását megfelelőképpen regisztrálni. Az optikai koherencia tomográfia az alacsony koherenciájú interferometria elvén alapuló vizsgálómódszer. Előnye, hogy az ultrahangtól eltérően nem hanghullámot, hanem annál rövidebb hullámhosszúságú fényt használ. Betegek és módszerek: Vizsgálatunk során OCT segítségével meghatároztuk a nervus opticus idegrostrétegének vastagságát. Három csoportot vizsgáltunk: glaucoma-s, non-arteritises anterior ischemiás opticus neuropathia-s és kontroll betegeket. A glaucoma-s csoportba 38 beteg 71 szeme került. A NAION-os csopotba 16 páciens 16 szeme, míg a kontroll csoportba 48 kontroll 92 szeme került. Az átlag RNFL vastagságokat elemezve statisztikai próbákat is végeztünk. Kétmintás T-próba segítségével az összes eltérést szignifikánsnak találtuk. Eredményeink: A vizsgálataink során összehasonlítottuk a kapott eredményeket, és megállapítottuk, hogy a három csoport közül a NAION-osok rendelkeztek a legnagyobb idegrostréteg pusztulással. A kontrollokhoz képest átlagosan feleakkora RNFL vastagsággal rendelkeztek. A glaucoma-sok RNFL vastagsága átlagosan mintegy 17 µm-rel volt kevesebb a kontrollokéhoz képest. Azt találtuk, hogy mindkét betegség elsősorban a superior és az inferior quadránst károsítja, és a károsodás mértéke átlagosan nagyobb NAION-ban, mint glaucomában. Megbeszélés: Az OCT alkalmas vizsgálóeljárás a fenti betegségek diagnosztizálására és elkülönítésére, és megfelelő módszer ezen betegségek progressziójának követésére is.